Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A magyar Parlament elnöke, Kövér László idén visszafogta nyilatkozatai hangvételét, melyeket, hagyományos módon, el szokott mondani a magyar szervezetek – vannak köztük szélsőségesek is – erdélyi nyári táboraiban.

Nem azért, mert idén van Budapest román hadsereg általi felszabadításának centenáriuma, hanem mert Magyarország kemény nemzetközi offenzívát folytat annak érdekében, hogy hasznot húzzon a fekete-tengeri román gázból.

A Trianon-ellenes revizionista kampány azért folytatódik.

„A magyarok tudják, hogy Közép- és Kelet-Európában nem a 100 évvel ezelőtt megállapított politikai határok módosításával, nem a többségi nemzetek kizárólagosságra való törekvésével, nem erőszakos kiszorításokkal, a történelem meghamisításával és megfélemlítő provokációkkal lehet előrelépéseket elérni, hanem az 1000 év alatt természetes módon kialakult gazdasági, közlekedési és logisztikai kapcsolatokkal, valamint kultúrával, a kapcsolatok, a lehetőségek és a lehetőségforrások közös kiaknázásával”, nyilatkozta Kövér László a székelyszentistváni református templomban, a Kárpát-medencében lévő, Szentistván és Szentkirály nevű településeket összefogó Szent Király Szövetség 23. találkozóján.

„Természetes gazdasági, szállítási és logisztikai kapcsolatok” –

ennél nem is lehetett volna átlátszóbb célzást tenni a fekete-tengeri gázra.

Ne feledjük Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaszi figyelmeztetését, hogy „Magyarország új hosszú távra szóló földgázellátási szerződést fog kötni Oroszországgal, ha az amerikai Exxon Mobil Corp szeptemberig nem hoz végleges döntést a Neptun offshore-projektbe történő befektetésről”.Magyarország parlamenti elnöke hangvételének megszelídülését a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, Kovács István ugyanezen az augusztus elejei összejövetelen elmondott üzenete kompenzálta, aki kijelentette, hogy nincs ok a kétségbeesésre, mert az idő a magyaroknak dolgozik, „ugyanis mi nem gyors trükkökkel loptuk az országunkat, hanem egy évezreden keresztül építettük fel”.

Ez a trianoni szerződésre tett célzás, amelyről Magyarország hivatalosan készül megemlékezni, miután a Kövér László által vezetett fórum a „nemzeti szolidaritás évévé” nyilvánította 2020-at. Az MTI magyar hírügynökség szerint a határozatban rámutatnak arra, hogy a Parlament döntése alapján megemlékeznek annak a békeszerződésnek a 100. évfordulójáról, mely szétdarabolta a történelmi Magyarország területét és melynek nyomán a magyar nemzet harmada idegen államok fennhatósága alá került. A határozatot „az e békeszerződés által okozott, a mai napig meg nem oldott politikai, gazdasági, jogi és pszichológiai gondokat figyelemben véve, de ugyanakkor a határon túli magyarok fennmaradásba vetett hitére alapozva és a 2010 óta folytatott – határmódosítás nélküli – nemzetegyesítési politikai eredményeit értékelve hozták meg”.

Románia Külügyminisztériuma (MAE) gyors reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy

„a történelem átírására tett bármilyen kísérlet és bizonyos revizionista álláspontok felvetése elfogadhatatlan

és nincs összhangban a XXI. század Európájával vagy a kétoldalú együttműködési törekvésekkel”. A Külügyminisztérium alaptalanokként visszautasítja az ezen nyilatkozat alátámasztására felhozott indoklásokat, Románia szemszögéből nézve ugyanis nincsenek „e békeszerződés által okozott, a mai napig meg nem oldott politikai, gazdasági, jogi és pszichológiai gondok”. A trianoni szerződés, mely – többek között – kijelölte a Románia és Magyarország közötti határt, nem képvisel megoldást szükségessé tévő gondot, ahogy azt a budapesti hatóságok szisztematikusan megpróbálják elhitetni és nem is jelent tragédiát, ahogy az a Magyarország Parlamentje által elfogadott szövegben szerepel”, áll a MAE közleményében.

Amúgy Trianon kényszeresen visszatér a magyar hivatalosság diskurzusaiban. Kedden, Kolozsváron, Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából a Magyarország miniszterelnöki kancelláriáját koordináló miniszter, Gulyás Gergely Szent István magyarokra hagyott örökségéről beszélve azt egy kőházhoz hasonlította, „amelyhez minden nemzedék hozzáadott valamit, amelyből néha leválasztottak egy-egy szobát, máskor tűz emésztette el, vagy mi magunk adtuk fel szégyenletesen”.

„Magyarként fáj Trianon” – ez áll a Nagy-Magyarország térképét és a jelenlegi határokat ábrázoló emlékművön,

mely a cikket illusztráló fényképen látható (a fénykép forrása itt). Ez csak egy az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon Palotában 16 szövetséges ország, köztük Románia által Magyarországgal aláírt szerződés magyar területen emlékművekkel, keresztekkel vagy feliratokkal történő megidézésének.

A „Vesszen Trianon” ismétlődő szlogen – vagy magyar politikusok által többé-kevésbé burkoltan megfogalmazva, vagy meneteléseken skandálva, mint amilyenekre márciusban kerül sor Marosvásárhelyen, vagy olyan összejöveteleken világgá kiáltva, mint amilyen a szélsőséges Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Gyergyószentmiklós melletti tábora, ahol néhány hete Magyarország Parlamentjének elnöke volt a díszvendég.

A Romániában a Nyirő József fasiszta politikus és író székelyudvarhelyi újratemetésének szándékával 2012-ben kirobbantott botrányról ismert Kövér László – aki a kommunizmus bukása után a titkosszolgálatok irányítója volt, 2010-től pedig Magyarország Országgyűlésének elnöke lett – egy nacionalista–konzervatív (Európában „nem identitás nélküli nyitott társadalmakat kell építenünk”, mondta két évvel ezelőtt Kolozsváron) és homofób (idén májusban egyenlőségjelet tett a homoszexuálisok és a pedofilok között) diskurzus hirdetője.

Karrierje során Kövér vitákat gerjesztett a Romániával és Szlovákiával szembeni agresszív nyilatkozataival.

Ennek megfelelően „civilizálatlan, hisztérikus és barbár viselkedéssel” vádolta a román kormányt, miután az visszavonta a Nyirő József újratemetésére vonatkozó engedélyt.

A történelem újraírásának kényszerével túlságosan elfoglalt Magyarország idén nyáron sajnos elszalasztotta az alkalmat, hogy megünnepelje annak centenáriumát, hogy a román hadsereg, Gheorghe Mărdărescu tábornok vezetésével, 3670 harcban elesett és a kiütéses tífuszjárványban meghalt további 8000 román katona élete árán 1919. augusztus 4-én felszabadította Budapestet Kun Béla bolsevik terrorja alól. A második világháborúban 10 708 román katona áldozta fel magát az 1944–1945 téli véres csatában a magyar főváros fasiszta rezsim alóli felszabadításáért.

A közös történelem helyes megünneplése értelmében figyelemre méltó Mărdărescu tábornok kolozsvári szobrának augusztus eleji felavatása, aki „a szabad és egységes Románia egyik létrehozója”, „a demokratikus, totalitárius rezsimektől megóvott Európa egyik atyja” volt, ahogy prof. univ. dr. Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke a ceremónia keretében leírta őt.

„Romániának a XX. században, a hadseregén keresztül az európai kontinenst fenyegető két kapitális veszélyt sikerült megakadályoznia.

Két diktatórikus rezsimről, egy szélsőbalról és egy szélsőjobbról van szó. A román hadsereg 1919-ben, a magyarországi hadjárattal megállította a bolsevizmus, a szovjet típusú kommunizmus előretörését Európa közepe felé, mert Kun Béla esetleges győzelme megnyitotta volna az utat a Bajor Tanácsköztársaság megvalósulása előtt (a kísérlet 1919. április 6-tól csak május 3-ig tartott – a szerk.). 1944-1945-ben a román hadsereg nyugati irányú hadjárata, az Egyesült Nemzetekkel szövetségben, hozzájárult a fasizmus legyőzéséhez, a fasizmus hatalomba kapaszkodó budapesti változatát is beleértve”, hangsúlyozta ki a Román Akadémia elnöke.

A szerző a LARICS európai ügyi szakértője és a LARICS Szakértői Tanácsának tagja.