A sikeres román érettségi után sem hiszik el egyes egyetemek a magyar diákokról, hogy tudnak románul

A diszkriminációellenes tanács is vizsgálja, hogy miért kell külön felvételin igazolják a román nyelvtudásukat a kisebbségiek.
Hirdetés

Alaposan beletenyerelt a kisebbségi diákok román nyelvoktatásának kérdésébe a tanügyminisztérium, miután felmerült az a jogos kérdés: miért kell a kisebbségi diákoknak bizonyos egyetemi felvételiken bizonyítaniuk a román nyelv ismeretét, ha egyszer már leérettségiztek az állam nyelvéből? A problémát a Nép Ügyvédje egy hónappal ezelőtt tematizálta, mondván, hogy meg kellene szüntetni annak a lehetőségét, hogy

az egyetemek a felvételi keretében román nyelvvizsgára kötelezzék a kisebbségi – nem román anyanyelvű – diákokat.

Az egyik szakportál megkérdezte erről az oktatási tárcát, ahonnan váratlan válasz érkezett: a szóbeli érettségin szerzett jegy nem tükrözi, milyen szinten beszélik a román nyelvet a felvételizők, ezért eszük ágába sincs megszüntetni az egyetemi felvételire vonatkozó 2016-os szabályzat azon kitételét, mely megteremti a vizsga lehetőségét.

A válasz azért meglepő, mert egyértelműen arra utal, az oktatási tárca differenciáltan kezeli a kisebbségi és a többségi diákok román érettségijét, miközben a líceum elvégzési nyelvétől függetlenül minden diák azonos tételsort teljesít.

Ez a diszkrimináció iskolapéldája.

Nem véletlen tehát, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács nyomban eljárást kezdeményezett a hátrányos megkülönböztetés megállapítására. Asztalos Csaba, a tanács elnöke emlékeztetett: a diákok azonos feltételek között, azonos tételekkel, azonos osztályozási kritériumokkal érettségiznek román nyelvből, függetlenül attól, hogy milyen nyelven végezték el a líceumot. Miért van az akkor, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén megszerzett érettségi jegy nem egyenértékű a többségi tanulók jegyeivel? Mégis, mit igazol a román érettségi jegye, ha nem a román nyelv ismeretének szintjét? – fogalmazta meg a jogos felvetéseket Asztalos Csaba. Szerinte az oktatási minisztérium kijelentése

egyet jelent a kisebbségi oktatásban alkalmazott romántanítás teljes csődjének elismerésével.

Asztalos a Hargita megyei magyar diákok esetét hozta fel példaként, ahol – köztudott – a diákok 47 százaléka megbukott románból. Az oktatási minisztérium jelenlegi hozzáállása gyakorlatilag megkérdőjelezi azoknak a diákoknak a jegyét, akiknek sikerült teljesíteni a román érettségit, azt a benyomást kelti, hogy az ő jegyük nem ér annyit, mint egy román anyanyelvű diák jegye.

Hirdetés

 

 

Hirdetés