Egy év telt el azóta, hogy erőszakba torkollott a diaszpórában élő románok tüntetése Bukarestben, és még mindig nem tisztázott, miként fajult a csendőrök és a rendbontók közötti véres összeütközéssé az általában békésen zajló kormányellenes demonstráció. Hiába érkezett mintegy 800 feljelentés az elszenvedett sérülések miatt, senkit nem vontak felelősségre. Igaz, már nem Carmen Dan vezeti a belügyminisztériumot, akit idén nyáron állítottak félre, de újra pozícióba került Sebastian Cucoș, a csendőrség korábbi főfelügyelő-helyettese, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban a tavaly történtek miatt, és aki

az úzvölgyi etnikai konfliktus során is meghatározó szerepet játszhatott.

Nemcsak az egyéves évforduló az apropója annak, hogy országszerte és a románok által lakott külföldi nagyvárosokban ismét tüntetésre készülnek, hanem az is, hogy gyakorlatilag semmi sem változott, a korrupció és az országra jellemző általános hanyagság továbbra is öl. Bár az elmúlt egy év igencsak mozgalmasra sikeredett – ki gondolta volna tavaly ilyenkor, hogy Liviu Dragneát ténylegesen börtönbe zárják? –, nem jött el a kánaán. Ugyanazok a dilettáns vezetők foglalják el a befolyásos tisztségeket, mint azelőtt, akiknek az inkompetenciája közvetett módon tinilányok halálához vezetett.

Azok, akik mindezzel szembeni elégedetlenségüket akarják kifejezni,

ismét szervezkednek, a tavalyhoz képest azonban egy lényeges különbséggel.

Míg 2018-ban senki nem vállalta fel a szervezői szerepet, addig idén a külhoni románok civil szervezete adja a jogi hátteret a fővárosi demonstrációnak. A központi tüntetés fő helyszíne idén is a bukaresti Győzelem (Victoriei) tér lesz, ahová mintegy 250 ezer tüntetőt várnak. Az önkormányzat jóváhagyta az augusztus 10-i tüntetés megtartására vonatkozó kérést, Mihai Fifor ügyvivő belügyminiszter pedig békés és törvénytisztelő magatartásra szólította fel a demonstrálókat. A szervezők szerint az is indokolja a demonstrációt, hogy a caracali gyilkosságsorozat, ahogyan korábban a Colectiv-tragédia,

felszínre hozta a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás belső rothadását.

A fővároshoz több városban is csatlakoztak civil szervezetek, akik többek között „A diaszpóra hazatér”, „Nem feledjük, mit tettetek idén nyáron”, „Augusztus 10 – Kérjük a felelősök megbüntetését”, „Mindannyian Romániáért!” jelmondatok alatt hirdettek meg tüntetéseket. A legtöbb nagyvárosban, így Kolozsváron is 19 órától kezdődnek a tüntetések, néhol azonban (Szatmárnémeti, Craiova, Nagyszeben) már 18 órától utcára vonulnak az emberek.

Egyesek az állampolgári engedetlenség különböző formáit is gyakorolni fogják,

így például a moldvai autópályáért már többször fellépő civilek mintegy 15 percre lezárják a forgalmat az E85-ös országúton. Külföldön Rómában, Milánóban és Párizsban gyűlnek össze a román állampolgárok.

Nagy a készültség tehát, remélhetőleg mindenki tanult a tavaly történtekből, és nem ismétlődnek meg a véres tömegoszlatások. Pont erre nincs most szükség ebben az országban.