Vajon meddig kell még szenvedniük a magyar diákoknak a román vizsgákon?

Az eredmények évek óta katasztrofálisak, a megoldás egyelőre várat magára.
Hirdetés

Itt egy régi lemez: mielőbb meg kellene oldani a differenciált képességvizsga bevezetését román nyelv és irodalomból, hiszen az idei felmérő eredményei is azt mutatják, hogy a magyar diákok egyszerűen nem tudnak jó eredményeket elérni a jelenlegi rendszerben. Ismerős? Erre most Borboly Csaba megyei tanácselnök hívta fel ismét a figyelmet, a lelombozó Hargita megyei vizsgaeredményekkel szemléltetve a helyzetet.

A számok bizony eléggé beszédesek: a magyar anyanyelvű diákok eredményének átlaga 5,83 a románból szerzett jeggyel együtt, 6,52 a román jegy nélkül. A magyar nyelv és irodalomból, matematikából, illetve román nyelv és irodalomból vizsgázó magyar anyanyelvű diákoknak alig 0,90%-a érte el a 9-es osztályzat fölötti összeredményt.

Borbolyék levelet is küldtek az oktatási tárcának, melyben hangsúlyozzák, eléggé egyértelmű, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kellene végre tanítani a magyar anyanyelvű diákoknak, és vizsgáztatni sem szabadna őket ugyanazon a szinten, mint román anyanyelvű társaikat. Ugyanez a helyzet nyilván az érettségin is.

A minisztérium egyébként közölte, az ütemterv alapján csak 2021 után tudják biztosítani a román nyelv specifikus tanterv szerinti oktatását a magyar diákok számára, de a Hargita megyei tanács azt is el szeretné érni, hogy az érintett tanintézetekben vezessenek be román nyelvoktatást elősegítő tevékenységeket is.

Az országos képességfelmérőn szerzett jegy egyébként a líceumi osztályokba való beiratkozáshoz szükséges. A végleges jegy 80%-át a képességfelmérő vizsgán szerzett jegyek számtani középarányosa, 20%-át pedig a tanuló 5-8 osztályban elért tanulmányi eredményei teszik ki.  

Hirdetés