Két mai eset is gyönyörűen illusztrálja, hogy a digitális gazdaság rég meghaladta a román államigazgatást: civilek kényszerítenek ki olyan döntéseket, amelyeket már rég meg kellett volna hozni, miközben az IT páriaszektorból húzóágazattá vált. 

Százezrek kérik a kormányt, hogy legalizálja a fuvarmegosztó applikációkat, és egy ember már az alkotmánybíróságon kéri, hogy fizessen végre jövedelemadót az a százezer ember, aki programozóként kapja egyáltalán nem alacsony fizetését.

Tiltani könnyebb

Több mint 400 ezer embernek hiányzik, hogy okostelefonjáról könnyen és gyorsan rendelhessen taxit vagy uberes fuvart, ezért aláírta a Digitális Gazdaságért Koalíció petícióját, hogy a kormány találja ki végre, hogyan lehet legálisan működtetni Romániában ezeket a fuvarmegosztó, illetve taxis applikációkat. 

A Clever, Uber és Bolt appot itthon működtető cégek koalíciója ma nyújtotta be a kormánynak ezeknek az aláírásoknak egy részét. A kormány ugyanis már akkor megígérte, hogy rendezi az applikációkkal rendelhető fuvarok helyzetét, amikor pár hete rendeletben tiltotta be az olyan fuvarmegosztó applikációk használatát, mint az Uber vagy Bolt. A tiltó rendelet olyan szélesre sikeredett, hogy beleesett a Clever is, ami az előzőektől eltérően nem fuvarengedély nélküli hobbitaxizókat köt össze az utasokkal, hanem kizárólag legális taxikat az ügyfelekkel Románia több nagyvárosában.

Míg az Uber és a Bolt ellen lehet gazdasági alapon érvelni (azért tudják alacsony fuvardíjaikkal megszorongatni a taxisokat, mert nem költenek különböző, a taxizást legalizáló engedélyekre, az Ubert és Boltot használó sofőrök nem alkalmazottai a cégeknek, csak bedolgozók, így kevesebbe kerülnek a cégnek, stb.), addig a Clever ellen nehéz, mert eddig is csak legálisan taxizókkal működött együtt.

Jól keresnek, és adót sem fizetnek

Míg az állam szabályozási csatát vív az Uberrel, addig magukat a programozókat a tenyerén hordozza: 2001 óta fel vannak mentve a jövedelemadó befizetésének kötelezettsége alól. Gyakorlatilag nem a programozók, mert nem ők egyénileg fizetik be a jövedelemadójukat, hanem az őket foglalkoztató cégek.

A programozók fizetésének megadóztatását Ludovic Orban PNL-elnök vetette be múlt héten, de saját párttársai is letácsolták. Az ügyben viszont az alkotmánybíróság kénytelen lesz valamilyen döntést hozni, mert a kolozsvári Lucian Todoran alkotmányossági kifogást emelt az adótörvénykönyv vonatkozó paragrafusa ellen egy, az adóhatósággal és a pénzügyminisztériummal folytatott perben, hozta nyilvánosságra ma a Clujust.ro.

Az alkotmánybíróság befogadta a kifogást, azaz meg fogja vizsgálni, mennyire helytállóak Todoran érvei, miszerint a foglalkozás alapú megkülönböztetés az adófizetés terén szembemegy a törvény és hatóságok előtti egyenlőségnek alkotmányba foglalt elvével. Ettől az elvtől törvényesen is el lehet tekinteni, ha a megkülönböztetés valamilyen, meg nem szüntethető hátrányt kompenzál, például a fogyatékkal élők foglalkoztatását is ilyen eszközzel bátorítja az állam, de az IT-szektorban dolgozók nincsenek ilyen hátrányban, sőt: a legkeresettebb és legjobban fizetett alkalmazottak közé tartoznak.

Az adómentesítő rendelkezést még a Năstase-kormány hozta az IT-beruházások támogatására, amikor progresszív, 20-40% közötti volt a jövedelemadó, az IT ágazat pedig a GDP-nek a fél százalékát adta 2003-ban. Ehhez képest az ágazat 2017-ben már a GDP hat százalékát adta, és közel százezer embert foglalkoztatott. A jövedelemadó több mint tíz éve egykulcsos, tavalytól pedig rekordalacsony, mindössze tíz százalék. 

Se vita, se elég programozó nincs

Azaz vitatható, indokolt-e 18 év után is ez a kiemelt állami támogatás, de a politikusi reakciók egyelőre nem azt mutatják, hogy bárki is hajlandó lenne komolyan lefolytatni ezt a vitát: a baloldal nem erőlteti, a jobboldal a cégek kivonulásától retteg. Az ágazatot képviselő ANIS egyesület azzal érvel, hogy a programozók tömegesen távoznának az országból magasabb bérekért. Ukrajnát és Fehéroroszországot hozza példaként, ahol szintén adómentes a programozók jövedelme, csak azt nem említi, hogy ott jóval alacsonyabb a bérszínvonal.

A munkáltatói egyesület azzal végképp nem érvelhet, hogy ha az állam megadózza a programozók fizetését, akkor a cégek elbocsátják egy részüket, mivel épp az egyesület közleménye említi, hogy a hazai IT-cégeknek évente újabb 14 ezer emberre lenne szükségük, de ennek csak a felét teszik ki azok, akik megfelelő szakokon végeznek a hazai egyetemeken. Azaz Románia a saját IT-ágazatát sem tudja kiszolgálni.