Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Az elmúlt napokban újabb figyelemfelkeltő cikk kavarta fel a médiacsatornákat: a Hargita megyei Korond község polgármesterét nagyjából 100 000 eurós bírsággal sújtották, mert nem hajtott végre egy 2016-os bírói ítéletet. Ez égi manna volt a románellenes magyar propaganda számára, míg egyes románok a magyar autonómia elleni harc egyik úgynevezett sikerét ünnepelték. Valójában a magyar nyelv tüntetőleg kihasznált csapdájáról van szó.

A probléma magja az volt, hogy

a Hargita megyei Korond Község polgármesteri hivatalának épületén elhelyezték a „primărie” szó magyar megfelelőjét.

A korondi polgármester a polgármesteri hivatal épületére eredetileg a román nyelvű „Primărie”, illetve a magyar nyelvű „Községháza” feliratot is kihelyezte. A magyar kifejezés a község és a ház szavak összevonásából keletkezik. A szóvégi „a” képző birtokot fejez ki a román nyelvben is meglévő genitivushoz hasonlóan. Tehát a „Községháza” kifejezés – irodalmi szempontból – pontos fordítása a „Casa comunală” vagy „Casa comunei”. Első látásra, hacsak az irodalmi fordítást vesszük figyelembe, azt lehet mondani, hogy a korondi polgármester nem feliratozta helyesen a polgármesteri hivatal épületét.

De ez a magyar nyelv csapdája. Minden nyelvben lehetnek egyenértékű szavak vagy kifejezések, de ezek lefordításának figyelembe kellene vennie a jogi, történelmi, kulturális és más hasonló jellegű értelmet is. A „Községháza” kifejezés esetében pedig a fordításnak figyelembe kell vennie a jogi tartalmat.

A „Primăria”, a román nyelvben létező szélesebb értelmezés szerint olyan épületet jelöl,

melyben nemcsak a polgármester irodája található, hanem azok az intézmények is, melyek a polgármesterrel együtt a helyi közigazgatást alkotják: a helyi tanács és az annak alárendelt irodák, vagyis a polgármesteri hivatal titkársága, az anyakönyvi hivatal, a mezőgazdasági nyilvántartó és más hasonlók. A helyi tanács rendszeres helyhatósági választásokkal megválasztott tanácsosokból áll és a község szintjén törvényalkotó szereppel rendelkezik. A polgármesternek, az alpolgármesternek, a titkárnak és az alárendelt irodáknak végrehajtó szerepük van. Ez valójában a községi szintű hatalommegosztás, a törvényhozó és a végrehajtó rész jelenlétével.

Egy megyeszékhelyi szerepet betöltő megyei jogú város esetében elképzelhető, hogy a helyi közigazgatás két fő intézménye, a polgármester és a helyi tanács különböző épületekben tevékenykednek. De a községek és a kisvárosok esetében ez a megoldás a fenntartási költségek miatt pénzügyileg egyáltalán nem hatékony és nem is funkcionális, mert a helyi közigazgatás két része között hatékony kapcsolattartást kell biztosítani tevékenységük során.

A polgármesteri hivatal épületének számos, a szó szerinti polgármesteri irodát meghaladó funkciója miatt

a magyar nyelvben az épületet a városok esetében „Városházának” nevezik,

ami irodalmi fordításban „Casa oraşului” lenne, a községek esetében pedig „Községházának”, ami „Casa comunei” lenne.

Egy másik elnevezés is használatban van: „Polgármesteri hivatal”, ami irodalmi fordításban „Oficiul primarului”. Maga a „polgármester” kifejezés két szóból áll: a város lakóit jelentő „polgár” és a magiszter értelmű „mester” szavakból. Volt egy időszak, a kommunista korszakban, amikor a „polgármester” szót elavultnak tartották és kikerült a használatból. De 1990 után újra felfedezték és visszakerült a mindennapi szóhasználatba. Magyarországon, például, a 2011-es helyi közigazgatásról szóló CLXXXIX. sz. törvényben kizárólag ez a kifejezés, a „Polgármesteri hivatal” szerepel. De nagyon sok magyarországi község polgármesteri hivatalainak épületén továbbra is megtalálható a „Községháza” kifejezés. Ezekben az esetekben a felirat régiségére, legalábbis 1990 után (nem tudom, hogy mi volt a nevük a kommunista időszakban) és a változtatás sürgősségének hiányára lehetne hivatkozni. De a magyarországi helyi közigazgatás internetes oldalain is mindkét kifejezés szerepel a polgármesteri hivatalra, ami azt mutatja, hogy a kollektív tudatban két egymásnak megfelelő kifejezésről van szó.

De térjünk vissza a korondi Községháza ügyére. Egy Dan Tănasă (helyesen, Dan Tanasă; a továbbiakban a helyes változatot használjuk – a szerk.) által vezetett egyesület beperelte a korondi polgármestert és 2016-ban sikerült elérnie, hogy bírói ítélet kötelezze utóbbit a magyar nyelvű „Községháza” felirat eltávolítására.

A polgármester az elmúlt napokban egy interjúban azt állította, hogy eredetileg el is távolította, de később visszahelyezte.

Ugyanaz a Dan Tanasához köthető egyesület újabb pert indított és a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019. április 8-án úgy döntött, hogy a korondi polgármester nem tartott be egy bírói ítéletet és 2016. október 21-étől számítva minden napért a minimálbér 20 százalékát kell befizetnie az állami költségvetésnek, valamint 100 lejt minden napért a felperesnek, a Dan Tanasă által vezetett egyesületnek. Nagy vonalakban ez körülbelül 100 000 eurót jelent.

Nem kommentálom tartalmi szempontból a bíróság döntését. A korondi polgármesternek kötelessége lett volna tiszteletben tartani a bírói határozatot. Ám felhívom a figyelmet arra, hogy itt veszélyes játékot űznek Románia ellen. Várható volt, hogy a magyar propaganda kihasználja majd Románia ellen ezt a bírói ítéletet.

Amit Dan Tanasă a magyarok feletti nagy győzelmeként mutat be, az valójában a magyar nyelv egyik csapdája, amelybe mind a felperes, mind a bíróságok is beleestek. És arra hajlok, hogy a magyar propaganda szándékosan manipulálta a magyar nyelvnek ezt a csapdáját. Miért?

Mert a korondi polgármester eredetileg eltávolította a községháza épületéről a magyar nyelvű feliratot. Aztán egy bizonyos idő után visszahelyezte. Vajon miért? Elsősorban azért,

mert minden hozzávaló megvolt a vita felszításához, amely felkeltheti a nemzetközi közvélemény figyelmét.

Korond közismert a kerámiájáról, ez Románia egyik leghíresebb fazekas központja, a Vâlcea megyei Hurezuhoz hasonlítható. Ez a kulturális hozomány olyan láthatóságot biztosít nemzetközi téren, amellyel egy szokványos Hargita vagy Kovászna megyei község nem rendelkezett volna. Az utolsó változatban „Casa comunală” és „Községháza” feliratokat helyezett el, vagyis az általa előnyben részesített magyar kifejezést fordította le román nyelvre. Ártatlanság vagy provokáció?

A virtuális térben megjelent reakciók száma alapján nyilvánvaló a magyar propaganda sikere. Ráadásul ez újabb alkalmat ad románellenes politikai nyilatkozatokra Budapesten, Brüsszelben és bármerre a világon.

A bírói döntést nem bírálva teszem fel a kérdést, hogy Korondon miért törvénysértő a „Községháza”, vagyis „Casa comunei” felirat, míg Tusnádfürdőn törvényes a „Városháza”, vagyis „Casa oraşului” felirat? Nem tudom, hogy a bíró a 2016-os döntésében azért rendelte el a korondi felirat eltávolítását, mert az irodalmi fordítás szerint nem volt helyes. Mert akkor ugyanezen kritériumok szerint, a „Városháza” sem lenne helyes.

Láttam, hogy Hargita és Kovászna megyében több polgármesteri hivatal a „Polgármesteri hivatal” kifejezéssel feliratozta az épületét. De ha itt is az irodalmi fordítást, vagyis az „Oficiul magistratului cetăţenilor” vagy „Oficiul primarului” kifejezéseket vennénk alapul, akkor ki tudja, hova jutnánk. Talán valaki bepereli a magyar nyelvet, mert nincs egyértelmű, kételyek nélküli megfelelője a „primărie” kifejezésre. Azért, hogy a románok, sem a hatóságok, sem a magánszemélyek ne essenek bele többé a magyar nyelv csapdáiba.

Mi áll a romániai törvényben?

A helyi közigazgatásról szóló 215/2001. sz. törvény 76. cikkelyének (4) bekezdése szabályozza a helyi intézmények feliratozását a kisebbségek nyelvén: „A helyi közigazgatás hatóságai a szóban forgó kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén is biztosítani fogják a települések és a hatáskörükbe tartozó közintézmények nevének feliratozását, valamint a közérdekű közlemények kifüggesztését a (2) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelően.”
Az említett (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy: „Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a lakosok számának 20 százalékát, az anyanyelvükön is fordulhatnak, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanácsnak alárendelt szervekhez és mind román, mind anyanyelven is választ kapnak.”

Korond községben a magyar népesség aránya 93 százalék. Tehát, a hivatalos népszámlálások szerint teljesülnek a polgármesteri hivatalnak a magyar megfelelőjével is történő feliratozás törvényi feltételei.

A törvény végrehajtási utasításait a 2001. évi 1206. sz. kormányhatározatban részletezik. A közintézmények elnevezésének kisebbségek nyelvén történő feliratozására vonatkozó egyetlen norma a 12. cikkelyben szerepel: „A helyi vagy megyei tanácsok fennhatósága alá tartozó közintézmények nevének anyanyelven történő feliratozása egy méretében, jellegében, betűméretben és színben a román nyelvű feliratozással azonos táblán történik. A tábla a román nyelvű hivatalos elnevezést tartalmazó tábla alá helyezendő.”

Mivel vétkezett Korond község polgármestere? Elsősorban a kihívó viselkedésével!

Ki a hibás azért, hogy a törvény a végrehajtási utasításaiban nem tisztázza a helyi közintézmények nevének megfelelőit a kisebbségek nyelvén? A magyar nyelvben mindkét elnevezés, a „Polgármesteri hivatal” és a „Községháza” is használatos. Szigorúan irodalmi nyelven ezek egyikének sem felel meg a „Primărie”. De nem az irodalmi fordításnak kell elsőbbséget élveznie. Jogi szempontból mindkét kifejezés „primărie”-t jelent. A törvényhozónak, vagyis Románia Parlamentjének a 215/2001-es törvény végrehajtási utasításában, vagyis a 1206/2001. kormányhatározatban rögzítenie kellett volna a közintézmények nevének megfelelőjét minden egyes nemzeti kisebbség nyelvén.

A bíróságok portálján láttam, hogy több per is volt a polgármesteri hivatal magyar nyelvű feliratozásával kapcsolatosan, melyeket a polgármesterek azért veszítettek el, mert nem tartották be a 1206/2001. sz. kormányhatározatnak azt a rendelkezését, mely szerint a magyar elnevezést a román alá kell helyezni és ugyanolyan karakterekkel és méretekben. A törvényt be kell tartani.

A korondi polgármester hibája ugyanez. A magyar nyelvű feliratot, a törvény szerint, a román nyelvű alá kellett volna helyezni (a hivatkozott ítélet nyilvános része nem tartalmaz ilyenfajta utalásokat; a per hátteréről magyar forrás – többek között – itt és itt – a szerk.). Sőt, magyarról fordított románra: „Casa comunală”-t a „Községházá”-ból. A kihívó és provokatív viselkedés több mint nyilvánvaló.

Arra kérném mindazokat, akik minden csatornán, többek között a FUEN-en (Federal Union of European Nationalities) keresztül azt kürtölik szét, hogy Romániában ezzel a bírósági ítélettel megfélemlítik a magyar kisebbséget, hogy mondják el az egész igazságot: a romániai törvények megengedi a közintézmények feliratozását a kisebbségek nyelvén, de

a korondi polgármester nem tartotta be a törvényt

és tüntetőleg a magyarról románra fordított, a román jogrendben elfogadott „Primărie” kifejezést „Casa comunală”-val helyettesítette (a Községháza épületen külön, hivatalos, címeres táblán szerepelt és továbbra is szerepel a román „Primărie” kifejezés; a bírság tárgyát képező feliratok az épület rendeltetését jelezték – a szerk.).

Romániában a polgármesteri hivatal esetében törvényesen elismert kifejezés a „Primărie”. A magyar nyelvű megfelelője, a „Polgármesteri hivatal” vagy „Községháza” esetében a törvényhozónak kellett volna tisztáznia a törvény végrehajtási utasításában az egyenértékű kifejezéseket.

Felmerül bennem a kérdés, hogy az RMDSZ a magyar kisebbséget a bukaresti Parlamentben képviselő és törvénykezdeményezési joggal rendelkező parlamenti párti minőségében a 2016-os ítélet után miért nem kezdeményezett törvényes eljárást a 215/2001. sz. törvény végrehajtási utasításának kiegészítése érdekében, hogy tisztázzák, milyen kifejezéseket használnak a kisebbségek nyelvén a helyi intézmények esetében. Ha az RMDSZ parlamenti képviselői tisztességesen tették volna a dolgukat, nem jutottunk volna el a korondi polgármesterre kirótt óriási bírsághoz.
Vajon csak a magyar nyelv egyik csapdájáról lenne szó? Nyilvánvaló, hogy nem volt csak a magyar nyelv egyik csapdája!

Kelemen Hunor úr álláspontja

„Diaconescu úr, olvastam a korondi polgármester esetéről szóló cikkét. Több dolgot is árnyalni kellene. Először is, a törvényhozó szándékáról kijelenthetjük, hogy a 215. sz. törvény elfogadásakor az etnikai kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítása volt a szándék, természetesen bizonyos feltételek között. Senki sem gondolt arra, hogy egyszer majd megjelenik egy bármiféle érzelemtől és nyelvismerettől mentes értelmezés. Meggyőződésem, hogy nem az igazságszolgáltatás dolga szinonimákról és általában véve szemantikai ügyekről dönteni. A polgármester eltávolította a feliratot, erre számos bizonyítéka van: a feliratot leszerelő céggel kötött szerződés, a munka végén kiállított jegyzőkönyv, felvételek a televíziók számára, riportok és így tovább. Ezekről az aspektusokról beszélünk. Nem beszélünk a következő lépésről, amikor a polgármester megpróbált azzal megfelelni, hogy a magyar Községháza kifejezést fordította le románra. Az a fontos, hogy megpróbáljuk megérteni, miért próbálkoznak a román hatóságok bizonytalansági, esetlegesen ellenséges érzéseket kialakítani az ilyenfajta bírói döntésekkel. Meggyőződésem, hogy érdekes lenne egy erről folytatott vita, de előítéletek nélkül, racionális érvekkel, ha lehet. Nekünk egyáltalán nem felel meg, hogy harminc év után még mindig időt és energiát pazarolunk az ilyenfajta témákra, melyeket meg kell oldani és aztán el kell felejteni. Tehát nem értek egyet a spekulációival, de egy adott pontig meg tudom érteni. És ugyanakkor azt is hiszem, hogy ez a bírság helytelen, igazságtalan és aránytalan.

És brutális fenyegetésként hangzik: ha használni akarjátok az anyanyelveteket, akkor majd mi megmutatjuk, hogy mit kaptok.

Mindaz, ami történt, ellentétes a román törvényekkel, a ratifikált megállapodásokkal és a jóérzéssel. Az RMDSZ-nek volt egy törvénykezdeményezése a közigazgatási törvénnyel kapcsolatosan, melyet a Parlament megszavazott, melyen keresztül a 215. sz. törvénynek ezeket az aspektusait is tisztázni akartuk a bírók és a közigazgatás számára. Az Alkotmánybíróság, sajnos, elutasította ezt a törvényt, de nem ezekért a rendelkezésekért, hála Istennek. Ezzel kapcsolatosan a Bíróság nem talált semmi alkotmánysértőt. Mi továbbra is a törvényen, nem pedig a végrehajtási utasításokon keresztüli tisztázást részesítjük előnyben. Elnézést kérek az esetleges hibákért, de a telefonomon írok egy Kolozsvár és Csík közötti parkolóban. Tisztelettel, Kelemen Hunor.”

És van még valami: Vidombákon a Polgármesteri hivatalon az intézmény nevét pontosan úgy fordították német nyelvre, mint Korondon. És ez így nagyon helyes. Csakhogy ott ez senkit nem zavar, még Dan Tanasăt sem. (Ez a bekezdés az eredeti szövegben külön áll, de valószínűleg Kelemen Hunor álláspontjának részét képezi – a szerk.)

Utóirat: Köszönetet mondok Kelemen Hunor úrnak, hogy volt szíves válaszolni felkérésemre, hogy közzététele előtt fejtse ki álláspontját erről a cikkről. Ami a vidombáki feliratot illeti, el kell mondani, hogy a „Rathaus” német kifejezés a „Primărie” megfelelője. A Rathaus a „Rat”, vagyis tanács és a „Haus”, vagyis ház szavakból álló kifejezés, tehát az irodalmi fordítás a „Casa sfatului” lenne, tehát teljesen más, mint a „Casa comunală” („Községháza”). A cikkben rámutattam arra, hogy mindkét magyar kifejezés, a „Polgármesteri hivatal” és a „Községháza” is „Primărie”-t jelent. De Vidombák és Korond között az a különbség, hogy a német felirat a román nyelvű alatt van, pontosan úgy, ahogy azt a törvény végrehajtási utasításai előírják. Ugyanakkor Vidombákon helyesen írták ki az intézmény román nyelvű nevét, a „Primărie”-t és nem fordították „Casa comunală”-nak, mint Korondon.