Rögtön az első akadálynál, a képviselőház jogi és közigazgatási szakbizottságában elbukott az RMDSZ-nek az az autonómiatervezete, amelyet tavaly decemberben nyújtott be a parlamentbe.
A centenáriumi év végén az RMDSZ az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részét bontotta ki törvényjavaslatában. A tervezet lakosságarányos képviseletet biztosítana a nemzeti kisebbségeknek
Olvasson még:
- a helyi, megyei, országos és európai szintű választott intézményekben,
- a bíróságokon és törvényszékeken,
- munkahelyeket a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben,
- illetve kisebbségi statútumot, fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák lehetőségét.
A jelzett szakbizottságokban gyakorlatilag csak a három magyar képviselő szavazott a tervezet elfogadására, 35-en az elutasítására voksoltak. Következik a képviselőház plénuma, majd a szenátusi szakbizottságok, végül a szenátus plénuma.
Bár az autonómia-tervezet benyújtását az egyik legnagyobb centenáriumi látszattevékenységnek minősítettük, az a bukásmaraton, amelyen az RMDSZ elindította, korántsem haszontalan. Csak nem az autonómiát kell a folyamat céljának tekinteni, hanem az RMDSZ-nek azt az igyekezetét, hogy lebontsa a román politikum külföldön egyeduralkodó retorikáját, miszerint Románia modellértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést.
Járulékos előny az RMDSZ számára, ha a bukássorozat egy időben fut a május 26-i európai parlamenti választások kampányával.