A kép forrása Mira Feticu Facebook-oldala
bohócfej
szabot
2018. november 18. vasárnap, 15:13
Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?
Két személy azzal állított be szombat este a bukaresti holland nagykövetségre, hogy megtalálták a 2012-ben ellopott hét festmény egyikét, egy Picasso-alkotást. A követség értesítette a román hatóságokat, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kezdett nyomozni az ügyben – közölte vasárnap maga a DIICOT.
 
A 800 ezer eurót érő Picasso-alkotás, a Harlequin fej Tulcea megye területén bukkant elő, a DIICOT kriminalisztikusokkal közösen vizsgálja, pontosan milyen körülmények között. A festményt átadták a román hatóságoknak, hétfőn a bukaresti szépművészeti múzeumba szállítják a szakértői vizsgálatok elvégzése céljából. 
 
 
A képet hat másikkal (Matisse- és Monet-festményekkel) együtt 2012. október 15-én éjjel lopták el a rotterdami Kunsthal múzeum kiállításáról. A hat vádlottat jogerősen elítélték – írja a száraz tényeket a hatósági közlemény. A holland sajtóra hivatkozó News.ro beszámolója ennél sokkal részletesebb:
 

a Picassót az az írónő találta meg, aki regényt írt a festménylopásból.

A román származású, hollandul publikáló Mira Feticu 2015-ben Tascha címmel írt regényt a hat évvel ezelőtti, nagyszabású festménylopásból ihletődve. A múzeumból éjjel kilopott festmények eszmei összértékét akkor 18 millió euróra becsülték, de piaci értékük meghaladhatja a százmillió eurót is.
 
Feticu most azt állítja, hogy tíz nappal ezelőtt kapott egy névtelen, román nyelvű levelet arról, hova van elrejtve Picasso Harlequin feje. A levél a címet tartalmazta és utalásokat arra, hogy azon a címen pontosan hova is van elrejtve a kép. A levél kézhezvétele után azonnal felhívta azt a rotterdami nyomozót, akivel regénye megírásakor is együttműködött.
 
Pár nap múlva repülőre szállt, Romániába jött, és felkereste a kapott címet. Az utasítások alapján egy kő alatt megtalálta a műanyag borítású csomagot, kiásta, majd az autójába visszaülve kibontotta és megtalálta benne a festményt, amelyet egy korábban készített fotó alapján azonosított.
 
„Amikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem vagyok szakértő, de úgy tűnik, ez Picasso műve. Úgy vélem, a mű Hollandiáé, ezért azonnal átadtam a bukaresti nagykövetségnek” – mesélte kalandjait az írónő, akit még szombat este kihallgatott a rendőrség.
 

Nem égtek el a lopott festmények?

Pavel Şuşară művészettörténész és kritikus viszont azt nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek, hogy Romániában nem lehet hitelt érdemlően megállapítani egy Picasso-festmény eredetiségét, mert a hazai szakértők egyikének sincs erre feljogosító képzettsége. Mindössze arra van felhatalmazásuk, hogy megállapítsák, az illető festmény Picassónak melyik korszakában készülhetett.

A kritikus szerint kevés valódi Picasso-szakértő létezik a világon, ők pedig a nagy aukciós házaknak dolgoznak. Úgy véli, Romániában legfeljebb a használt festék és a vászon korát tudják hitelt érdemlően megállapítani, de a festmény eredetiségének megállapításához a rotterdami múzeumtól kellene szakértőket hívni. A festmény piaci értékét az őt ért kaland jelentősen megdobhatja – véli a kritikus.
A rotterdami Kunsthalból kilopott festményeket a román állampolgárságú tolvajok két párnába rejtették, úgy hozták át egy autó csomagtartójában a nagylaki határátkelőnél. A festményeket az egyik tolvaj, Radu Dogaru házába vitték a Tulcea megyei Carcaliu településen. 
 
Dogaru édesanyja azt mondta a nyomozóknak, hogy előbb egy elhagyatott ház udvarán ásta el a képeket, majd kiásta és a saját házához közeli temetőben rejtette el. Végül azt vallotta, hogy ismét kiásta és elégette őket a kályhában, miután többször is házkutatást tartottak nála. Később arra módosította a vallomását, hogy a képeket egy, a fiához közelálló személynek adta át.
 
A lopásban aktívan közreműködő Radu Dogaru és Eugen Darie beismerő vallomást tett a 2013 júliusában kezdődő bírósági tárgyaláson, ezért az ő esetükben 2014 februárjában már jogerős ítélet született. Radu Dogarura hat év letöltendő börtönbüntetést, Eugen Dariéra pedig 5 év és 4 hónap szabadságvesztést szabtak ki.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28940
Százak próbálják kiásni Temesvárt a hóból, míg Robuék dísztanácsüléseznek. De hát mit tegyenek, ha most van az évforduló?
Az új alakulat a MRI helyét veszi át.
Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.