A kormányzat oktatási stratégiája: minél több analfabétát a hazának

Nem lehetne végre egyszer segg helyett fejjel gondolkodni odafönt, a közoktatás Olümposzán?
Hirdetés

Az oktatási minisztérium újra bebizonyította az oktatás minőségének javítása iránti közömbösségét, bűnös módon semmibe véve az oktatási rendszerben szerepet vállalók véleményét.

A Nemzeti Oktatási Minisztérium (MEN) egyik napról a másikra módosította az országos felmérés és az érettségi feladatait. Két nappal később visszakozott. Nem teljesen, csak a 2020-as vizsgákra halasztotta a rendszer alkalmazását. Anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az érintett fő intézményi és szakmai szereplőkkel (Országos Diáktanács, Szülők Szövetsége, Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség), továbbá a tárca élére kinevezett miniszter hiányában az a helyzet állt elő, hogy a nyolcadikos és a tizenkettedikes diákok –

a román oktatási rendszerben megszokott módon – a tanév kellős közepén értesültek arról, hogy módosulnak a módszerek,

melyekkel tanulmányi szakaszuk végén felmérik az ismereteiket. Nem akárhogyan, hanem olyan rendszert alkalmazva, melyben az ismeretek 40 százalékát feleletválasztós rendszerben mérik fel, olyan tantárgyak esetében is, mint a román nyelv vagy a történelem.

Azonnal jelentkeztek a reakciók: a szakmai szervezetekétől és a szakszervezetekétől a módosítások által érintett vizsgákra készülő diákok felkészítésében közvetlenül részt vevő tanárokéig. Azalatt a két nap alatt, amennyire a minisztériumnak szüksége volt a lépés elhalasztásához, az az általános vélemény alakult ki, hogy a feleletválasztós rendszer mesterséges sikerességhez fog vezetni, tekintettel a feladatok alacsony nehézségi fokára. Ezen kívül az „objektív elemek” bevezetése, ahogy az Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ (CNEE) zsargonjában a feleletválasztós teszteket nevezik, olyan tantárgyak esetében, mint a román nyelv vagy a történelem, a teljes felszámolásig csökkenti az olyan, gimnázium és középiskola végén kötelező képességek tesztelésének és felmérésének a lehetőségét, mint például a nyelvtanilag helyes önkifejezés és írás, egy adott szöveg elolvasásának és aktív megértésének, valamint értelmezésének képessége. Más szavakkal, a feleletválasztós tesztek, főleg e tantárgyak esetében, már

képtelenek felfedezni és – adott esetben – lepontozni az alapvető és a funkcionális analfabetizmust,

miközben a PISA-tesztek és a MEN által biztosított számok alapján összeállított jelentések szerint, a 15 éves diákok 42 százaléka funkcionális analfabéta.

A hír még a CNEE hivatalosságait is meglepte: ha olvasunk az Edupedu.ro által idézett hivatalos nyilatkozatok sorai között, akkor megtudjuk, hogy a döntés „az Oktatási Minisztérium vezetőségének véleménye volt, a CNEE ismertette az álláspontját, de ez a döntés született”. Érdekes az ugyanazon hivatalosság által előadott indoklás is, amely az elképzelések teljes hiányáról és az egyetlen célra, a végeredmények javítására való  összpontosításról árulkodik: „Úgy ítélték meg, hogy ezáltal csökkennánek a diákok által az óvások után elért érdemjegyek közötti különbségek. Voltak esetek, amikor elég nagy volt a vizsgán és az óvást követően kapott érdemjegyek közötti különbség. Ezeknek az objektív elemeknek a bevezetésével némileg csökken a pontozások közötti különbség.”

A minisztérium által teljes mértékben figyelmen kívül hagyott első aspektus a törvénynek való megfelelés volt: az oktatási törvény szerint

a folyamatban lévő tanévvel kapcsolatos vizsgáztatási módozatokon a tanév kezdete után már nem lehet változtatni.

A második aspektus a közvetlenül érintett szereplők, a diákok és a tanárok megkérdezése. A bejelentésre született meglepett és tiltakozó reakciók rámutattak a döntéshozási folyamaton belüli átláthatóság hiányára. Nyilvánvalóan a bólogató Jánosok is megjelentek. Ezzel kapcsolatosan megemlítendő a Szülők Szövetségének a nevetséges igyekezete, mellyel siettek megtapsolni a minisztérium bejelentését, holott maguk a szervezet képviselői nyilatkozták azt, hogy a minisztérium döntése szigorúan egyoldalú volt.

Hirdetés

Az ezzel a döntéssel meglibbentett függönysarok által feltárt lehangoló képet kiegészítő harmadik aspektus a feleletválasztós teszt bevezetésének előrelátható következménye egy olyan oktatási rendszerben, mely folyamatosan hátrébb szorul a funkcionális analfabetizmust mérő nemzetközi rangsorokban (ld. a 2015-ös PISA-teszteket). Szükség van az érettségi reformjára, de annak

elsősorban egy bármiféle közpolitika kidolgozására érvényes alapelveket kell tiszteletben tartania, tehát a széles körű konzultációt, az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot.

Aztán világosan és meggyőzően kellene meghatároznia a reform mögötti elképzelést, célokat, ahogy azt más európai országok is teszik (például a franciaországi érettségi reformja).

A Demokráciáért és Választástámogatásért Nemzetközi Intézet (International Institute for Democracy and Electoral Assistance – IDEA) egy 2018 októberében közzétett jelentésében a demokrácia jelenlegi állapotát elemzi globális szinten és – a felhasznált mutatók szempontjából nézve – rekonstruálja az 1975–2017-es időszakra vonatkozó fejleményeket. Románia a 2013–2017-es időszakban kezd egyre rosszabbul állni a rangsorban, nem kívánt vezető helyet foglalva el a demokrácia minőségének hangsúlyos hanyatlását illetően. Az ebben a rangsorban szereplő 12 országból 3 európai (Lengyelország, Magyarország és Románia). Éppen a közpolitikák nem átlátható és kiszámíthatatlan kidolgozása az egyik neuralgikus pont.

Az Oktatási Minisztérium újra bizonyította az oktatás minőségének javítása iránti érdeklődés teljes hiányát, bűnös módon semmibe véve az oktatási rendszerben résztvevő szereplők hangját és véleményét. Az állapot  Tökéletesen beilleszkedve, amúgy, a jelenlegi PSD–ALDE-s (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormányzat általános katasztrófájába.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés