Nagyon Románia: ekkora buktával ünnepli Arad az állami centenáriumot

Hat éve kellett volna felállítani, de idén december 1-re sem lesz kész a tízmillió lejes emlékmű.
Hirdetés
A centenáriumi év érzelmi csúcspontjára, december elsejére sem állítják fel Aradon azt a centenáriumi emlékművet, amelyet egy heyi egyesület kezdeményezett még 2007-ben, és eredetileg 2012-ben kellett volna felavatni – derítette ki a News.ro hírügynökség.
 
A Brâncuși végtelen oszlopát utánzó stilizáló emlékművet egy brassói képzőművész, Florin Codre készítette el évekkel ezelőtt kínai műhelyében, a kulturális minisztérium 
 

évekkel ezelőtt ki is fizetett érte tízmillió lejt.

George Ivașcu kulturális miniszter szeptember 25-én azt ígérte, hogy az emlékművet november 25-ig felállítják, de a helyszínen még nem kezdődtek el a munkálatok. Még az alapzat terve és a megöntéséhez szükséges engedély sincs meg, nyilatkozta a hírügynökségnek Gheorghe Falcă, Arad polgármestere. 
 
Mivel csak az engedély kiváltása legalább egy hónapba kerül, a beton száradásáról nem is beszélve, az aradi polgármester biztosra veszi, hogy idén már nem állítják fel Codre művét. A mű egyes darabjai száz tonnánál is nehezebbek, akkora alapozást igényelnek, amelynek elkészítése legalább hat hétbe telik.
 

A polgármester a PSD és a kormány inkompetenciájának tudja be,

hogy idén már biztosan nem állítják fel az állami emlékművet. Falcă szerint a kormány semmilyen konkrét lépést nem tett az ügyért, mert nem tiszteli az aradi centenáriumot. Na de majd Arad megoldja: a város saját emlékművet állít a Nagy Egyesülésnek, már megvan a makett, hamarosan nyilvánosan is bemutatják, ígéri a polgármester.
 
A kormány, pontosabban a kulturális minisztérium, miután kifizette a tízmillió lejt az emlékmű elkészítéséért és Aradra szállításáért, de az mégsem került oda 2012-ben, 2013-ban beperelte a szobrászt. A bukaresti törvényszék 2015-ben jutott el az ítéletig, amellyel kötelezte Florin Codrét, hogy a szerződésnek megfelelően saját költségén szállítsa Aradra a művet.
 

A művész nem hajtotta végre az ítéletet, 

sőt további pénzt kért az államtól a szállítási költségekre, a minisztérium azonban a szerződésre és a jogerős ítéletre hivatkozva elutasította. Később a szobrász hol egészségügyi problémáira, hol a nézeteltéréseire hivatkozott az aradi helyi hatóságokkal.
 
Valószínűleg a helyi művészek sem zárták a szívükbe, miatta ugyanis elveszítettek egy épületet. Miután az önkormányzat a túl magas költségek miatt lemondott arról, hogy az emlékművet a városligeti tó víztükrére állítsák fel, a megyei tanács székházához közelebbi területet választott, ahol a Képzőművészek Szövetségének egy épülete állt, amíg a közelmúltban le nem rombolták, hogy helyet biztosítsanak az emlékműnek.
 
 

Arad azért számít(ana) az egyesülés kiemelt helyszínének,

mert itt működött 1918-ban a Román Nemzeti Tanács, itt tárgyaltak Jászi Oszkárékkal, és tudatosították a magyar politikusokban, hogy semmilyen autonómiával nem elégednek meg, csakis Erdély elszakadásában gondolkodnak. És állítólag itt, Aradon fogalmazták meg a gyulafehérvári nagygyűlésen december elsején felolvasott és elfogadott határozatot.

Hirdetés