Kezdjük azt gyanítani, hogy a kormány függővé vált az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosításával szemben: hétfő reggeli ülésén a kabinet sürgősségi rendelettel módosította a már kétszer is módosított jogszabályokat.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter és Viorica Dăncilă miniszterelnök is azzal indokolta az újabb módosításokat, hogy a jogszabályokat összhangba akarták hozni az Európai tanács jogi szaktestülete, a Velencei Bizottság, valamint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ajánlásaival.
A módosítások azokat a jól ismert jogszabályokat érintik, amelyeket a parlament már módosított, majd azt követően, hogy az alkotmánybíróság számos módosítást elkaszált, ismét csak módosított.
A bírák és ügyészek jogállását szabályozó 303/2004-es törvényről, a bíróságok megszervezését szabályozó 304/2004-es jogszabályról és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási tanács működéséről szóló 317/2004-es törvényről van szó.
A bírák és ügyészek jogállását rögzítő jogszabályt azért kellett már megint módosítani, mert annak az egyik módosítása lehetővé tenné, hogy az érintettek korkedvezménnyel vonuljanak nyugdíjba. Ez azonban súlyos helyzetet idézhet elő az igazságszolgáltatásban, hiszen
a tapasztalt bírák és ügyészek tömeges nyugdíjba vonulása esetén gyakorlatilag összeomlana a rendszer.
Ezért a kormány – a Velencei Bizottság javaslatát figyelembe véve – 2019 december 31-ig elhalasztotta a módosítás hatályba lépését.
Módosul a főügyészek kinevezési procedúrája is, a módosítás értelmében az új ügyészségi vezetők kiválasztása interjú alapján történik majd, amely során a jelentkezőknek ismertetniük kell vezetői programjukat. Az eljárás átláthatósága érdekében a meghallgatást élőben közvetítik majd az igazságügy-minisztérium honlapján.
Ugyancsak módosul a bírák és ügyészek által okozott anyagi károk behajtására vonatkozó rész, ennek értelmében a román állam a pénzügyminisztériumon keresztül utólag behajtja az érintetten az okozott kár összegét, amennyiben az igazságügyi felügyelet megállapítja, hogy rosszhiszeműen járt el, vagy súlyos mulasztást követett el.
Rögzítik azt is, hogy az igazságügy-miniszternek is jogában áll fegyelmi eljárást indítani a bírák és ügyészek ellen.
A legfőbb ügyészség máris megkongatta a vészharangot, szerinte ugyanis
alkotmánysértő lehet, hogy a miniszter jelentős beleszólást kap a bírák és ügyészek kinevezésébe, illetve fegyelmi ügyeibe,
ezzel ugyanis növelhetik az igazságszolgáltatás politikummal szembeni függését.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész pedig egyenesen azt vizionálja, hogy a nagy sebbel-lobbal elfogadott módosítások ellehetetlenítik olyan, jelentős ügyekben folytatott nyomozásokat, mint a forradalom-dosszié vagy az erőszakba fulladt augusztus 10-i kormányellenes tüntetésen lezajlott incidensek kivizsgálása.
Olvasson még:
- Hírek szerdán: Szebeni műemlék hídon akciózott Dorel, a mekkmester. A medvék már Bukarestben vannak
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe