Az Európai Unió új fekete báránya

Nem, nem Magyarország. Románia!
Hirdetés

Az Európai Parlament a jövő hónap elején, pontosabban október 3-án vitát tart a jogállamiság romániai helyzetéről. Az októberi plenáris ülésen (amire október 22-e és 25-e között kerül majd sor) határozatot fogadnak majd el az ügyben.
Ezeknek az európai lépéseknek egyfajta preambulumaként két másik elem erősítheti meg az európaiak azon meggyőződését, hogy Romániában súlyos helyzetben van a jogállamiság.

Románia miniszterelnöke az Európai Néppárt (EPP) csoportjának vezetőjével, Manfred Wernerrel (valójában Manfred Weberről van szó – a szerk.) folytatott legutóbbi találkozóján azt állította, hogy „Románia elkötelezett a demokratikus elvek és értékek iránt”, ahogy az egy sajtóközleményben szerepel.

Valószínűleg sem a kormányfő, sem a romániai adminisztráció más hivatalosságai nem ismerik azokat az értékeket

és elveket, melyekről az utóbbi két évben mindenfelé és hivatalosan szó van. Valószínűleg sem Liviu Dragnea, sem Călin Popescu Tăriceanu, sem a jelenlegi kormány miniszterei nem tudják, hogy a jogállamiság olyan érték, mely az Európai Unió alapját képezi. A demokrácia, bizonyos értelemben, a jogállamiság következménye, számos politikai, társadalmi, jogi és hasonló mechanizmusok eredője, melyeket egyszerre valósítanak meg és melyek végül lehetővé teszik a polgárok szabadságát, törvény előtti egyenlőségét, vagy az emberi méltóság tiszteletét.

A demokratikus értékeket és elveket, ahogy azok az Unió Szerződésének 2. cikkelyében szerepelnek (az emberi méltóság tisztelete, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok), lelkiismeretesen be kell tartani, bármilyen körülmények között. Az értékek és elvek nem fakultatívak, hanem olyan törvényszerűségek, melyek bármely tagállam minden intézménye, összes döntési helyzetben lévő személye számára hozzáállásokat és viszonyulásokat írnak elő.

De úgy tűnik, a román hivatalosságok egyet mondanak és mást tesznek,

tekintettel arra, hogy azt állítják, Romániában tiszteletben tartják a demokratikus értékeket és elveket, de ugyanakkor durván megsértenek mindent, ami a jogállamisághoz tartozik. Még egy egyszerű jog megsértése is (mint amilyen, például, a tüntetéshez való jog) azt bizonyítja, hogy a kormányon lévők nem tisztelik a demokratikus értékeket és elveket.

Ugyanilyen nagy aggodalom látszik az európai partnereinknél az október 6-i és 7-i népszavazással kapcsolatosan. Bár a kormánykoalíciónak minden törvényes joga megvan népszavazást kezdeményezni és szervezni, mégis rendkívül vitatható, ha nem éppen tisztességtelen az a kísérlet, hogy egy család bensőséges életére vonatkozóan hozzanak törvényeket. A következőre gondolok: egy jogról nem szokás szavazni. Minden embernek joga van olyan családot alapítani, amilyet akar, ha heteroszexuális, akkor ez férfiból és nőből áll majd, ha homoszexuális, akkor két férfiból, vagy két nőből.

Idézzük fel az alkotmány 26. cikkelyét: „A közhatóságok tiszteletben tartják és védelmezik a bensőséges, családi és magánéletet. A természetes személynek joga van rendelkezni magáról, ha nem sérti mások jogait és szabadságait, a közrendet és a jó erkölcsöt.” A bensőséges élethez való jog alkotmányon keresztüli korlátozását rendkívül nem-demokratikusnak tartom, hosszútávon pedig rendkívül veszélyesnek. Ilyen körülmények között a bojkott megoldása elegáns kilépés abból a kormányon lévők által ránk kényszerített csalóka etikai dilemmából.

Végül egy másik nemrég történt esemény megerősíti Románia európai szintű elszigeteltségét:

Hirdetés

Románia kormányfőjének brüsszeli, sem nem szégyenmentes, sem nem egészséges futása. Az egyik szociáldemokrata európai parlamenti képviselő javaslatára zenés-miccses-sörös ünnepi eseményre számítottak az Európai Parlamentben. Bár sok európai hivatalosságot meghívtak és nagy csinnadrattával be is jelentették őket, az esemény totális kudarc volt, ráadásul Romániát is nevetségessé tette, nemcsak Románia kormányát és kormányfőjét. Miután az európai hivatalosságok nem kívántak részt venni egy nem-demokratikus ország kormányfője jelenlétében, végül még Viorica Dăncilă sem jelent meg a saját eseményén (!?).

Egyre jobban nő az európai aggodalom, ahogy közeledünk 2019 januárjához, amikor Románia átveszi az Európai Tanács vezetését, Románia kormányfője pedig (akár Viorica Dăncilă, akár egy Liviu Dragnea által felkent másik bólogatójános lesz az) nagyon fontos szerepet fog kapni – Románia elnöke mellett, természetesen.
Számunkra sajnálatos módon, az Európai Unió számára sajnálatos módon, Románia az utóbbi három-négy évben a korrupció elleni harc bajnokából az európai demokrácia fekete bárányává változott.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés