A Tiszáig terjedő „román területeket” ábrázoló térképpel zajlik az öntömjénezés Nagyvárad főterén

Nem aprózták el, annyi szent.
Hirdetés
Igencsak bőkezűen mérték ki maguknak a Nagy-Romániához csatolni kívánt területeket annak a kiállításnak szervezői, amelyet az Erdély, illetve más kelet-magyarországi területek Romániához csatlakozását egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulója alkalmából Nagyvárad főterén nyitottak meg. Ráadásul az RMDSZ-es elnök vezette megyei tanács támogatásával.
 
A kiállítás néhány panelből áll, amelyen a száz évvel ezelőtti eseményekben részt vevő, zömmel bihari érintettségű román személyiségeket mutatják be, az egyik táblán pedig egy olyan, 1919-ben, tehát még a párizsi béketárgyalások idején megrajzolt térképet tüntettek fel, amelynek a készítőjét még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne önmérséklettel jellemezni.
 
A térképen ugyanis hatalmas területeket tekintenek a leendő Nagy-Románia részének: Magyarországtól egészen a Tiszáig, de Kárpátalja és a jelenlegi Ukrajna, valamint Bulgária jelentős része is „román tartományként” szerepel.
 
A térkép az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bihari illetékeseinek is feltűnt, akik felhívták a figyelmet: az akár nemzetközi felháborodást is kelthet.
 
„A valós történések torz és részrehajló prezentálásán túl a kiállítás mindamellett, hogy semmibe veszi az objektív történelemírás legalapvetőbb szabályait, belegázol az őshonos magyarságnak az adott történelmi korral kapcsolatos jogos érzékenységébe és alkalmat teremt arra is, hogy tovább rontsa az egyre inkább elszigetelődő román állam jószomszédi kapcsolatait”
 
– mutat rá a közlemény.  
 
„A XIX. századi óriás-Románia nosztalgiájában ringó kiállításalkotók nem kevesebbet közölnek a jelenkori nagyváradi románsággal, hogy jogos területi követeléseik lehetnek Magyarországgal, Bulgáriával, Moldáviával és Ukrajnával szemben, de még a hagyományos szövetséges Szerbiával és Szlovákiával, tehát valamennyi szomszéd és térségbeli országgal szemben és olyan területeknek kellene „hazatérniük” melyek döntő többségének román nemzetiségű lakossága a valóságban soha nem volt”
 
– szögezi le a közlemény, feltéve a kérdést: mi indokolja és kinek az érdeke lehet Bihar megyében a XXI. századi közép-Európai viszonyok között az ilyesfajta feszültségkeltés.
 
„Mégis, az ügy csattanója nem is annyira a kiállítás maga, hiszen a hasonló tartalmakhoz hozzáedződött az erdélyi és partiumi magyarság, hanem az az egyszerű tény, hogy a kiállítás a magyar vezetésű, Pásztor Sándor elnökölte, Bihar Megyei Tanács, tehát a megyei önkormányzat műve” – teszi fel a koronát az ügyre a kommüniké szerzője, Csomortányi István megyei elnök. 

Hirdetés