Mit nyerünk a családról szóló népszavazás megszervezésével?

1989 óta Románia első ízben korlátozná az alkotmányban rögzített szabadságjogokat.
Hirdetés

A román politikusok Románia poszt-decemberi (1989 utáni – szerk.) történelmében először próbálnak meg törvénybe iktatni egy állampolgári kezdeményezést, melynek segítségével (jogi szempontból) KORLÁTOZÁSSAL módosítanák a polgárok alkotmányos jogait és szabadságait. Milyen hozzáadott értéket hoz a népszavazás megszervezése?

New Delhi, 2018. szeptember 6. Az indiai Legfelsőbb Bíróság „irracionálisnak, nem kívánatosnak és nyilvánvalóan önkényesnek” minősít egy gyarmati időszakból származó régi, 377. szekció néven ismert bírói határozatot, amely szerint a homoszexuális nemi kapcsolat természetellenes és bűncselekménynek minősül. A bíróság most úgy határozott, hogy a nemi irányultságon alapuló diszkrimináció az alapvető emberi jogok megsértését jelenti.

Bukarest, 2018. szeptember 10. Románia Szenátusa 107 szenátor szavazatával (az USR kivételével) elfogadta, hogy az az alkotmánymódosítási törvényjavaslat, amely szerint a család egy férfi és egy nő szabad akaratából létrejött házasságon alapul, a Koalíció a Családért és a PSD+ALDE+RMDSZ politikai koalíció óhajából, valamint e témában két másik ellenzéki párt, a PMP és nagyon nagy számú PNL-s támogatásával egy október 7-ére javasolt népszavazás kiírásával valósuljon meg. Mely népszavazás nagyjából 20 millió euróba fog kerülni és a román kormány tartalékalapjából fizetik majd ki.

Bukarest, 2018. szeptember 17. Románia Alkotmánybírósága másodjára fog állást foglalni ebben a kérdésben, ezúttal az alkotmány tartalmának alkotmányossága szempontjából. A Bíróság először 2016 júliusában csak azt állapította meg, hogy a Koalíció a Családért kezdeményezése teljesíti a kezdeményezés gyakorlására vonatkozó feltételeket. A bírók most azt vizsgálják, hogy megsérti-e a módosítás korlátait.

Ezzel a legutóbbi parlamenti döntéssel és a közéletben az utóbbi két évben lezajlott számtalan vita után a román politikusok Románia poszt-decemberi történelmében először úgy döntenek, hogy itt az ideje törvénybe iktatni és támogatni egy olyan kezdeményezést, még ha az állampolgári is, mely (jogi szempontból) korlátozó módon módosítja az állampolgárok alkotmányban szentesített jogait és szabadságait.

A felelőtlen vagy érzelmileg manipulált, és talán egy ilyen témával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó döntés következményeivel szemben is közömbös parlamenti többség nem tartja elég kiterjedtnek Romániában a gyűlöletben, szóbeli és nagyon sok esetben fizikai erőszakban és mentális abúzusban megnyilvánuló diszkrimináció jelenségét, és úgy gondolja, hogy ebben a társadalmi szinten zavaros, utcai tüntetésekkel tarkított időszakban újabb adagnyi intoleranciára és homofóbiára van szükség, mely jókra és rosszakra oszthatja a románokat. Annál is inkább, hogy a népszavazás sikeresség esetén nem eredményezi a család fogalmának törvényi természetű módosítását, mert az már világosan rögzítve van a polgári jogban, csak ezen ország polgárainak jelentős részének korlátozza bizonyos alkotmányos jogait.

Még a kezdeményezők is nehezen tudják megmondani, hogy milyen hozzáadott értéket hoz a népszavazás megszervezése és az alkotmánynak az általuk kívánt értelemben történő módosítása. Megakadályozhatja két azonos nemű partner érzelmi kapcsolatát? És érdekel bárkit is – a családot, a barátokat, a szomszédokat –, hogy miként van meghatározva az alkotmányban a család? És akkor?

Az egyetlen közvetlen haszon a kezdeményezést támogató politikusoké – a választási haszon: nő a népszerűsége azoknak, akik azt szeretnék, hogy a kezdeményezés sikerrel járjon. Ugyanakkor a témát a Román Ortodox Egyház is támogatja és népszerűsíti, a közte és a hagyományos pártok közötti szövetség erősebb, mint valaha. A 2019-ben és 2020-ban bekövetkező választások szemszögéből nézve az ortodox egyházzal kapcsolatos mostani szerepvállalás előnyt és cserealapot jelent a közeljövőben sorra kerülő választási kampányokban.

Románia 2018 – visszalépés az emberi jogok tiszteletben tartása terén

A család alkotmányba foglalt fogalmának módosításával, ennek egy férfi és egy nő közötti házasságra korlátozásával Románia eltávolodna a közösségi trendtől, amely a toleranciát és a személyek közötti nem vagyoni jogok tiszteletben tartását hirdeti, ezek között szerepel a magán- és családi élethez való jog, a gondolati, a lelkiismereti szabadság, vagy a személyek magánélete.

A közösségi joggyakorlatban előrelépések történnek abban az értelemben, hogy az Unió keretében egyre szélesebb körben ismerik el az azonos nemű személyek közötti házasságot, amelyet bejegyzett élettársi kapcsolatnak neveznek.

Az Európai Unió szabályozásai a tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy elismerik-e az azonos nemű személyek közötti házasságot és a partnerek között ezen elfogadással létrejövő összes járulékos/származtatott jogot. Éppen azért jelent meg a bejegyzett élettársi kapcsolat polgári jogi intézménye, hogy ne terhelje és ne telepedjen rá a házasság fogalmára, hanem legyen önálló fogalom és ezáltal bekerülhessen vagy sem a tagállamok belső jogrendjébe.

Hirdetés

Ennek ellenére léteznek bizonyos társadalmi viszonyok, amelyek a közösségi szabályozások tárgyát képezik, mint például a szabad közlekedéshez és tartózkodáshoz való jog a tagállamok területén az Unió polgárai és családtagjaik számára, melyet a 2004/38/EB. direktíva szabályoz és amely jogokat és szabadságjogokat vezet be a bejegyzett partnerek számára, ezeket pedig még azoknak a tagországoknak is tiszteletben kell tartaniuk, melyek nem fogadják el az azonos nemű személyek házasságát (a polgári partnerség intézményét).

A román állam számára releváns példa az Európai Unió Bíróság által a Relu Adrian Coman román állampolgár és az azonos nemű partnere, Robert Clabourn Hamilton amerikai állampolgár ügyében hozott döntés. E döntés következményeként a román állam, amely nem ismeri el a bejegyzett élettársi kapcsolatot, köteles elismerni egy bejegyzett élettárs jogát. Pontosabban az azonos nemű férjnek, aki ráadásul még csak nem is egy EU-tagállam állampolgára, tiszteletben kell tartani a romániai tartózkodáshoz fűződő jogát, mely országnak az azonos nemű házastárs az állampolgára.

Az LMBT-törvények és -politikák Európában

Az ILGA Europa nemzetközi szervezet 2018 májusában mutatta be a Rainbow Europe 2018 indexet, mely 49 európai államot rangsorol az LMBT-törvények és -politikák alapján.

1. Annak a rangsornak, amelynek egyik végén az emberi jogok tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség van, a másik végén az emberi jogok megsértése és a diszkrimináció, Románia az alján helyezkedik el, 21 százalékos aránnyal, Litvániával és Ukrajnával együtt. A rangsor végén van még Azerbajdzsán (5%), Örményország (7%), Törökország (9%), Oroszország (11%). Olyan államok vannak az élen, mint Málta (91%), Belgium (79%), Norvégia (78%), Nagy-Britannia (73%);

2. A 49 országból 15-ben elismerik az azonos nemű személyek házasságát: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia (csak bizonyos régiókban);

3. 19 államban megengedett a bejegyzett élettársi kapcsolat (a házassághoz hasonló jogokkal): Andorra, Ausztria, Horvátország, Ciprus, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország (bizonyos régiókban), Svájc és Nagy-Britannia;

4. 8 államban a bejegyzett élettársi kapcsolat korlátozott jogokkal megengedett: Andorra, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Málta, Szlovénia és Spanyolország (bizonyos régiókban).

Katt a képre a nagyobb méretért:

Hirdetés