Újragondolta és új megvilágításba helyezte a bonchidai Bánffy-kastély múltjához kapcsolódó kőemlékeket a Transylvania Trust Alapítvány. Barokk szobrok, díszurnák, reneszánsz kerettöredékek és a régészeti ásatások során talált leletek leltek új otthonra a kastély bejárata mellett, a Kapuépületben kialakított lapidáriumban, melyet egy alkotóműhely keretében a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársai, építészmérnökök, művészettörténészek valamint képzőművészek közösen terveztek meg. Az alkotóműhelyt egyébként a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatta.
Olvasson még:
Az őszi naplemente fényei a Bánffy-kastély Kapuépületén, melyben a kőtár is megtalálható.
A Bánffy-kastély romantikus homlokzata előtt Marcu Felix-Florint, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatóját (középen) kaptuk lencsevégre, aki a kőtár megnyitóján is felszólalt.
Az erdélyi Versailles-ként emlegetett kastélykomplexum viharos története folytán az egykoron gazdagon díszített falak és homlokzatok elemeinek többsége darabjaira hullott, a romok alól kibányászott értékes szobor- és épületmaradványokból állt össze a lapidárium gyűjteménye. Mindegyik kiállított darab sajátos történettel bír, melyet a látogató is megismerhet a leírásokból, hívta fel a figyelmet Hegedüs Csilla alapítványi elnök a lapidárium szombat délutáni avatóján. A projekt egyik tanulsága, hogy minőségi ugrást jelenthet, ha a történészek vagy régészek mellé más szakemberek csatlakoznak, hiszen ezátal nemcsak szakmailag kiválóvá, de emberközelivé is tehető egy kiállítás. Másrészt pedig bebizonyosodott, hogy egy értékes kiállítás létrehozása a kastély teljes felújításának hiányában is megugorható.
Weisz Attila művészettörténész, Hegedüs Csilla alapítványi elnök és Arnold Knall, az Atelier MASS építészmérnöke.
A projektben szerepet vállaló szakemberek a megnyitón.
Az üresen maradt polcok is jelzik, hogy a lapidárium bővítését folytatni fogják, várhatóan az Erdélyi Történeti Múzeum is a kastély rendelkezésére bocsátja néhány fennmaradt szobormaradványát. Mint ismeretes, a kommunizmus idején számos bonchidai szobrot Kolozsvárra szállítottak, ezeket ma a Francia Kulturális Intézet udvarán és a Történeti Múzeumban őrzik.
A barokk szoborgaléria a kastély legértékesebb fennmaradt emléke. A szobrokat a 18. század közepén Johannes Nachtigall faragta az antik költő, Ovidius Átváltozások című művéből is inspirálódva.
A díszurnák – a Láng és a Dáma – egy kolozsvári régiségboltból kerültek elő, ahonnan a rendőrség segítségével sikerült visszaszerezni, tudtuk meg Weisz Attila tárlatvezetésén.
17–18. századi kályhacsempe-töredékek, melyeket a régészeti ásatások során találták.
Ez a csempetöredék is egy kályhából származik.
A Bánffy-család által használt éjjeli edény mindenre kiterjedő igényességről tanúskodik.
Barokk stílusjegyeket mutat a főépület bejárata feletti erkélyt tartó oszlop kompozit fejezete is, mely az 1780-as években készült Johann Eberhard Blaumann építész vezetésével.
A késő reneszánsz stílusában gazdagon díszített kerettöredékek a kastély legimpozánsabb darabjai.
Az újonnan kialakított lapidáriumot szombat délután mutatták be a közönségnek, mely napon eleve nagy volt a nyüzsgés a klasszikuszenei Bánffy Music Day programjainak köszönhetően.
A kastély naponta 10 és 20 óra között látogatható, érdemes időt szánni az alapos feltérképezésére, nem csak az Electric Castle fesztivál idején…