Fotó: Erdélyi Történeti Múzeum
történelmi emlékezet
Timi
2018. szeptember 10. hétfő, 17:36
Sokáig eltűntnek hitték, most először viszont csodájára járhatunk a Sisi halála után, az Erdélyi Kárpát Egyesület által készíttetett zászlónak.

Napra pontosan 120 évvel ezelőtt lett merénylet áldozata Sisi – teljes nevén Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, aki Ausztria császárnéjaként, illetve Magyarország és Csehország királynéjaként Kolozsváron is rendkívül népszerű volt. Erről tanúskodik az a rendhagyó zászló, melyet két évvel a halála után, az ő tiszteletére készíttetett az Erdélyi Kárpát Egyesület, és amely ebben a hónapban az Erdélyi Történeti Múzeumban tekinthető meg.

A múzeum közleménye szerint a nagy művészi és történelmi értékkel bíró zászló 1900 nyarán készült el, de csak 1902. október 12-én láthatta a nagyközönség, azon a napon, amikor felavatták Kolozsvár Főterén a Mátyás király szoborcsoportot és megnyílt az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma Mátyás király szülőházában.

Kolozsváron nagy kultusza volt Sisinek

A zászló vastag, fehér színű selyemből készült, mindkét oldalát jellegzetes hímzésminták díszítik: növények (szárak, indák, csipkézett levelek), virágok (tulipán, szegfű, bazsarózsa), melyeket élénk színekkel, selyem-, arany- és ezüstszálakkal mintáztak meg. Az egyik oldalán Erzsébet királyné hímzett portréja látható, mely olyan élethűre sikerült, mintha litográfia vagy fotóreplikáció lenne. Sisit egyszerű öltözetben és hajviselettel ábrázolták, kiemelve a királyné szerénységét. A medaliont tulipánok díszítik, melyek a nőiséget szimbolizálják a zászlón – részletezi a múzeum közleménye.

A zászló másik oldalán, hasonló elhelyezésben Magyarország címere, az Erdélyi Kárpát Egyesület rövidítése (E.K.E.), megalakulásának helye (Kolozsvár) és időpontja (1891), valamint az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye található.

A zászlót egyébként sokáig elveszettnek hitték, a Szabadság archívumában elérhető cikk szerint 2010 nyarán került elő a történelmi múzeum leltárában.

Sisinek nagy kultusza volt Kolozsváron, szobrot állítottak az emlékére, sétutat neveztek el róla, az EKE egy turistaösvényt is létesített összekötve az Erzsébet út felső részét a Rákóczy hegyen keresztül a Hója erdőig. Ezeknek az emlékeknek ma már alig maradtak látható nyomai a kincses városban, ezért is érdemes megtekinteni azt, ami megmaradt: az EKE most kiállított zászlaját az Erdélyi Történeti Múzeumban.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28076
Hoppá: lázongás nyoma a hátországban, Alexandriában.
Bizalmi szavazást nyert a PSD-ben, majd megfenyegette a kormányt, hogy átalakítja, mert néma miniszternek az anyja sem érti a szavát.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke aláírta a felszámolás megtervezésének és végrehajtásának rendeletét.
Túlfizetik Romániában a közalkalmazottakat, pedig a gazdasági helyzet nem indokolja a bőkezűséget.
Felújították a brassói Zsinór utcát, ezután perselypénzből tartanák rendben.
A románok az Egyesülés Centenáriumában egymásnak esnek egy értelmetlen csatában, amelynek semmi értelme, mert csak vesztesei vannak.
A báthorysokra is kiterjesztenék a pár hete indult kísérleti projektet.
Kevesebb lesz az autó, több a fa, jobban érvényesülnek a műemlék épületek és a teljes Farkas utca élhetőbbé, bensőségesebbé válik – ígérik a polgármesteri hivatal által kiírt tervpályázat nyertesei. A győztes terv részleteit Macalik Arnold, a Mossfern építészeti iroda képviselője tárta fel a Főtérnek.
A politikai talpnyalók sajnos nem jobbak, ha történetesen erdélyiek. Sabin Gherman írása.
Erről Csíksomlyón közös állásfoglalást is megfogalmaztak.
Mindenkinek elgurult a gyógyszere a családról szóló népszavazás kapcsán?
Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.
És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.