Herr Iohannis, figyelsz?
Szerző: Gyergyai Csaba
2018. augusztus 8. szerda, 11:58
Történik mindez abban az országban, ahol a szász Klaus Iohannis államfő épp korlátozni akarja a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
Kétnyelvű helységnévtábla fogadja az érkezőket ezentúl a Temes megyei Niczkyfalván, az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller szülőfalujában. A helyi polgármester, Dănuţ Drăghici kezdeményezésére a település bejáratainál ünnepélyes keretek közt helyezték ki a falu német megnevezését – Nitzkydorf – tartalmazó táblát, a hagyományos sváb búcsú (Kirchweih) alkalmával, a Bánsági Svábok Egyesülete képviselőinek jelenlétében. 
 
Mindezt olyan körülmények közt, hogy a községben már csupán 20 (igen, húsz) sváb él. 
 
Érdemesnek tartjuk beidézni Dănuţ Drăghici polgármestert, aki azt mondta, az önkormányzat ezzel a jóérzésű gesztussal szeretné kifejezni a német ajkú közösség iránti tiszteletét. „Úgy emberséges, hogy amikor az itt élő svábok, vagy az elszármazottak hazatérnek, lássák a településük nevét a saját nyelvükön” – fogalmazott az elöljáró. Halkan tesszük hozzá, hogy a településen 25 magyar is él a legutóbbi népszámlálási adatok szerint. 
 
Fotó: Hella Gerber Facebook-oldala
 
A meglehetősen szokatlan, de nemes gesztus már csak amiatt is hírértékkel bír, mivel a német ajkú Klaus Iohannis államfő épp a minap döntött úgy, hogy nekimegy a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó húszszázalékos küszöbnek. 
 

Amennyiben a taláros testület helyt ad a Herr Präsident óvásának, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány, és Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27706
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.