Fotó: Pap Melinda
Rajtvonal
Szerző: Pap Melinda
2018. augusztus 8. szerda, 16:42
Hivatalosan már építőtelep és három évig biztos marad a védőkerítés Erdély legmagasabb és második legnagyobb temploma körül.

Hivatalosan is építőteleppé nyilvánították a kolozsvári Szent Mihály-templomot és környékét: kedden védőkerítéssel vették körül az istenházát, melyre a munkálatokat jelző tájékoztató tábla is felkerült. A mintegy ötmillió eurós uniós támogatású restaurálás a tervek szerint három évig tart (a finanszírozó négyéves munkálatot engedélyezett), a két százalékos önrészhez továbbra is várják az adományokat.

A restaurálási folyamat hétfőn szentmisével kezdődött, miután vasárnap beiktatták a Szent Mihály-egyházközség új plébánosát, Kémenes Lóránt-Zoltánt, aki egyben a Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület főesperese is. A mélyszórványból, a Fehér megyei Türből érkező plébános a decemberben elhunyt Kovács Sándor munkásságát folytatja, aki évtizedekig fáradozott azért, hogy Kolozsvár ékessége ismét régi fényében ragyoghasson.

Bár az építőtelepet jelző tábla már felkerült, szerdán délben még nem sok jelét láttuk a munkának, csupán a Főtéren álló két kisebb teherautó jelenléte utalt arra, hogy rövidesen a külső kőburkolat tisztításához szükséges állványok is felkerülnek a műemlék épület köré. A környéken sétáló rendőr mit sem tudhatott erről, ugyanis ottjártunkkor épp tüzetesen vizsgálgatta az egyik sofőr iratait.

Fotók: Pap Melinda

A védőkerítés egyébként csak a főbejáratig tart, a római katolikus templom továbbra is látogatható. Ottjártunkkor imádkozó hívek és bámészkodó turisták egyaránt akadtak a templomban, miközben a karzaton orgonakoncert próbája zajlott. A templomtérben semmi sem utalt a soron következő munkálatokra.

Az illetékesek a restaurálás menetét ismertető kerekasztal-beszélgetésen azt mondták, a bútorzatot novemberben szállítják el, hogy ne sérüljön a munkálatok ideje alatt. A restaurálással foglalkozó Veres Stelian lelkész akkor a Szabadság napilapnak azt nyilatkozta: reméli, sikerül elérni a kivitelezőnél, hogy a templom akár húsvétig nyitva álljon a hívek előtt. Amikor már elkerülhetetlen lesz a bezárás, a szentmiséket a Ferences, illetve a Piarista templomban tartják majd.

A Szent Mihály-templom restaurálása jóval komplexebb feladat lesz a Farkas utcai református temploménál, állítják a szakértők, a legnagyobb kihívást a 18 méter magas, barokk fedélszerkezet és a torony helyreállítása jelenti, mivel süllyedéssel és erős repedezettséggel számolnak, de statikai gondokra is fény derülhet.

A belső felújítás és a villanyhálózat cseréje mellett a templom korszerű belső világítást kap, mely az építészeti elemek kiemelését szolgálja. A padfűtés is megújul, és a tűzvédelmi és biztonsági rendszert is kicserélik.

A felújítási tervet készítő Maksay Ádám építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök korábban a Főtérnek elmondta: a kőrestaurálási munkálatok után nem kell olyan vakítóan fehér falfelületekre számítani, mint a Farkas utcai istenháza esetében, katolikus templomról lévén szó óvják a régi feliratokat, falfestményeket.

A legnagyobb változás a templomhoz később hozzáépített toronyban várható, ahol a régi falépcsőt fémszerkezetre cserélik, és a kilátóhoz vezető útvonalat is biztonságossá teszik, míg az egykori levéltárban kiállítóteret alakítanak ki. A szakemberek azt ígérik, hogy a munkálatok ideje alatt folyamatosan tájékoztatják a sajtót és a nagyközönséget a munka menetéről, mely mobilapplikáción is követhető lesz.

A kivitelezéssel megbízott szegedi Kész Zrt.-nek nem ez az első nagyobb volumenű munkája, referenciái között szerepel a budapesti Kossuth tér felújítása és a pannonhalmi térkialakítás is, de a Liszt Ferenc repülőtéren is újított fel terminált, illetve épített csarnokot a Mercedesnek is.

 
A kolozsvári Szent Mihály-templom nemcsak Kolozsvár jelképe, Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete is. Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete-templom után), 76 méteres tornya, mely a kereszttel 80 méter, a legmagasabb erdélyi templomtorony. Azt, hogy mikor kezdték el építeni, nem tudni pontosan, a munkálatok befejezése az 1419–1437-es időszakra tehető. Az eredeti torony később, az 1511–1545 közötti időszakban épülhetett, bár kettőt terveztek, csak egy készült el. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
A főtéri templomot rövid ideig a protestánsok, majd az unitáriusok is használták, végül visszakerült a római katolikus egyházhoz. Számos történelmi esemény színhelye volt, falai között közel ötven országgyűlést tartottak, több erdélyi fejedelmet is itt iktattak be: Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Itt szentelték erdélyi római katolikus püspökké Márton Áront, aki 1944. május 18-án ugyanebben a templomban mondta el híres beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27713
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.