Dragnea fia előre tudhatott a sertéspestises pusztításról?

Nagyjából kiürítette a sertésfarmját, mire a megyére átterjedt volna a járvány.
Hirdetés
Érdekes elágazását írta meg a javában zajló sertéspestis-járvány sztorijának a témában cikksorozatot közlő Cătălin Tolontan és csapata: bizonyítani ugyan nem tudja, de sejteti, hogy Liviu Dragnea fiának sertésfarmja azért szabadult meg az állatainak zömétől, mert jóval korábban tudomást szerezhetett a járvány valódi méretéről és terjedési sebességéről.
 
Amit a cikk bizonyítani tud, hogy tavaly júliusban Valentin Dragnea teleormani sertésfarmja, a Salcia 13 585 sertést nevelt az országos állategészségügy (ANSVSA) nyilvántartása szerint. Nemrég pedig egy ott dolgozó munkás a műszakból kijőve büszkélkedett el azzal, hogy a farm állatállománya már csak 2500, legtöbb 3000 sertésből áll, ezek közül is a cég hamarosan „leszállít” 800 újabb állatot.
 

Hamarabb tudta, mint más

A Romcip SA (a Salcia farmot birtokló cég, amelyet a Hotnews szerint Dragnea fia 500 lejért vett meg 2014-ben a Tel Drumtól) nemcsak felneveli a sertéseket a hizlaldában, hanem a hozzá tartozó vágóhidakon és boltláncon keresztül feldolgozza és értékesíti is a sertéshúst. 2017-ben 6,5 millió eurós árbevétel mellett 285 ezer eurós veszteséget termelt, és 247 főt foglalkoztatott.
 
Az országos állategészségügy és a húsipar egyes, név nélkül nyilatkozó forrásai is azt gyanítják, hogy Dragnea fiának farmja azelőtt szabadult meg a sertések zömétől, hogy az ágazat más szereplői megtudták volna, hogy ismét beüt az afrikai sertéspestis – írja a járványról cikksorozatot közlő tolo.ro és a Libertatea.
 
13 585 sertésével a Salcia farm a 36. volt tavaly nyáron a legnagyobb farmok rangsorában, ahol a tíz legnagyobb hizlaldában 32 ezer és 62 ezer közötti volt az állatállomány. A legnagyobb cég a piacon a Smithfield nevű multi, amely 475 ezer sertést nevelt 30, Temes megyei farmon. A Salcia jelenlegi, mintegy háromezres (és egyre fogyó) állatállományával a kicsik között foglal helyet az ANSVSA nyilvántartásában szereplő 384 hizlalda rangsorában. Jelenleg pedig 
 

minél kevesebb a sertése egy cégnek, annál kisebb a kockázata.

Iparági szereplők szerint az ágazat dinamikája normális esetben nem indokolja, hogy egy sertésfarm mostanra szabaduljon meg az állataitól. Most a legjobb a malac ára, a farmok tele vannak malacokkal, amelyeket majd karácsonyra vágnak le – nyilatkozta a lapnak név nélkül egy hazai sertéstenyésztő.
 
A Tulcea megyében működő Carniprod 2017 júliusában 38 ezer sertést hizlalt, idén júliusban már 48 ezret. Tulajdonosa, Nicolae Ciuleac azt állítja, csak három nappal azelőtt szóltak neki a járvány kitöréséről, hogy az állategészségügyi hivatal megsemmisítette a teljes állományát. A Carniprod ugyanúgy integrált rendszert működtetett, mint a Salcia: hizlaldával, vágóhidakkal, boltokkal. Jelenleg ő a sertéspestis-járvány legnagyobb hazai vesztese.
 

A Salcia farm Liviu Dragnea PSD- és képviselőházi elnök hátországának számító Teleorman megyében működik, 

ahol még nem mutatták ki a vírus jelenlétét. A szomszédos megye, Giurgiu már kék, azaz sertéspestis által veszélyeztetettnek számít az Európai Bizottság járványbecslési térképén, amelyet hazai adatok alapján készített. Ez azt jelenti, hogy Giurgiu megyében már nem lehet eladni az ott nevelt sertés húsát. Az ő keleti szomszédja, Călărași megye pedig már fertőzött területnek számít, vagy legalábbis azzá válik augusztus végére.
 
Románia déli megyéiben ugyanis nagyon gyorsan terjed a járvány, jóval gyorsabban, mint északon, ahol Szatmár megyében már tavaly nyáron jelezték a sertéspestis felbukkanását, mégsem terjedt Szilágy és Bihar megyén túl. Sőt jóval gyorsabban terjed a cikk szerint, mint más országokban, ahol szintén dokumentálják a járványt: Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában, Fehéroroszországban, Oroszországban és Moldova Köztársaságban.
 
Érdekes, hogy a sertéspestis brutális terjedése nem, de Dragnea fiának lehetséges nyerészkedése ezen már felkeltette a honatyák érdeklődését annyira, hogy Cătălin Cristache, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője ma már parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követelte. És természetesen Petre Daea agrárminiszter és Geronimo Brănescu, az országos állategészségügy (ANSVSA) elnökének a lemondását.

Hirdetés