Különbség?
Szerző: Ion M. Ioniță
2018. augusztus 3. péntek, 16:37
Ha elnézzük a két politikust, el is hisszük a szerzőnek, hogy ha Románia így folytatja, biztos megszállás alá kerül.

Orbán Viktor kormányfőnek jó néhány éve szokásává vált Tusnádfürdőre jönni, hogy Magyarország Európán belüli szerepéről, az Európai Unió jövőjéről, a hazája és szomszédai közötti kapcsolatokról, illetve arról beszéljen, hogy milyennek látja a nemzeti határokon kívüli magyar közösségek helyzetét, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó utalásokkal és cselekvési irányokkal.

A magyar vezető Tusnádfürdőn hirdette meg 2014-ben az illiberális demokrácia koncepcióját, most,

2018-ban pedig egy nagyszabású beszéd elmondására használta fel a lehetőséget, melyben meghatározta a következő évekre vonatkozó politikáit

a legkényesebb témákban, mint amilyen a migráció, a kapcsolatok Oroszországgal, az illiberális és a keresztény demokrácia, Európa jobbra sodródása, a következő európai választások, Donald Trump, Vlagyimir Putyin, a Közel-Kelet és nem utolsó sorban a Kárpát-medence és Közép-Európa Orbán Viktor saját elképzelése szerinti újjáépítése. Milyennek látja a budapesti kormányfő a 2030-as Magyarországot?

Az Európai Unió első öt országa között az élet- és munkakörülményeket illetően. Az EU első öt országa között a versenyképesség tekintetében. Olyan országnak, ahol megállították a demográfiai hanyatlást. A határain túlra nyúló kapcsolatokkal rendelkező országnak a szállítási és energetikai hálózatok terén. Orbán Viktor egy saját választói előtt álló politikai vezetőként beszélt, akiknek meg is köszönte a tavalyi szavazatokat és arra biztatta őket, hogy a jövő évi európai parlamenti választáson is szavazzanak hasonlóképpen.

Egy nappal a magyar kormányfő beszéde után a román kormányfőtől, Viorica Dăncilától egy közleményt kaptunk a nemzeti himnusz napjának megünnepléséről, melyben a kormány vezetője összekeverte a Szabadság mezejét Horea mezejével, vagyis az 1848-as Balázsfalvát az 1918-as Gyulafehérvárral.

Ez a különbség!

Magyarország kormányfője az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában szlogenjét dicsérve beszél a Centenáriumról Romániában, miközben Románia kormányfőjének a legkisebb fogalma sincs a nemzeti történelemről és összekeveri a nagy eseményeket, melyeken az erdélyi románok az egyesülést kérték az Országgal.

A magyar kormányfő Közép-Európa vezetőjeként mutatkozott be Tusnádfürdőn, melynek nevében beszélt is. Nem korlátozódott csak a Kárpát-medencére, hanem az egész Közép-Európával és azzal a jövővel foglalkozott, melyet vezetése inspirálna.

Mit kínál Románia a saját polgárainak a Centenárium Évében? Semmit!

Az ország fejlesztése, az autópályákkal és nagysebességű vasúttal való összekötése, a jelenlegi és jövőbeni energetikai források felhasználása, a világunk egyre bonyolultabb kérdéseire adandó válaszok, mindezek teljes mértékben hiányoznak a bukaresti hivatalosságok diskurzusából.

Ezzel szemben az egész rendőrséget mozgósítjuk az „MPSD” rendszámtáblák nagy gondjának megoldására! Ezért a tettért vették fel a fizetésüket egész részlegek a rendőrségen. És a győzelem nem váratott magára. A táblákat elkobozták és a tulajdonos ellen bűnvádi nyomozás indult. (Időközben fordult a kocka: az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken hivatalos közleményt bocsátott ki, melyben beismerte, hogy tévesen értelmezte a rendszámtáblák használatára vonatkozó nemzetközi egyezményt, és az ügyészségi eljárás lezárását is javasolta – a szerk.)

Ez igen, vízió, ez igen eredmény az állam részéről a Centenárium alkalmából!

Ha így folytatjuk, akkor nemcsak a Centenáriumot oldottuk meg, de biztosan megszállás alá kerülünk a következő száz évre is. Addig is csak remélni tudjuk, hogy Viorica Dăncilă megtudja, mi a különbség Balázsfalva és Gyulafehérvár, 1848 és 1918, a makedónok és a macedónok (itt aromán értelemben – a szerk.), Pristina és Skopje között és általában véve talán megtudja, mit keres ő Románia történelmében. Miközben Orbán Viktor nagyon is tudja, hogy mit keres a romániai választási kampányai során és ezt hangosan ki is mondja, mert nem kell attól tartania, hogy bármilyen választ kapna erre a bukaresti vezetőktől!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27659
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.