Kedves Klaus Iohannis, elfelejtetted, hogy kisebbségi vagy?

Így kezdődik Radu Bălaș, a Szabad Emberek Pártja alapító tagjának nyílt levele. Amelynek címzettje Románia államelnöke.
Hirdetés

A levél azután kelt, hogy Klaus Iohannis megtámadta az Alkotmánybíróságon (CCR) a közigazgatási törvény módosított változatát. Amúgy rövid. És velős. Tessék, itt van:

„(Nagyon) nyílt levél

Kedves Klaus Iohannis,

talán elfelejtettedd, de kisebbségi vagy egy olyan országban, amelynek államelnöke lettél. Az ország neve Románia, és ebben az országban a nemzeti kisebbségek több jogot kaptak 2001-ben, a 215. számú helyi közigazgatási törvény betűje értelmében. A minap megtámadtad az új közigazgatási törvény több, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó előírását az Alkotmánybíróságon, de nem csak új szabályozásokat, hanem néhány régit, 2001-ből származót is.

Amit te most a nemzeti kisebbségekkel tettél, olyan, mint amit Dragnea az igazságszolgáltatással, illetve a rendőrség a rendszámtáblákkal tett. Igen, igen, ne csodálkozz, visszavitted Romániát a kilencvenes évekbe, csakhogy egy másik értelemben, mert ha a dolgok úgy alakulnak, ahogy te akarod, az ország, amelynek te elnöke vagy, több nemzetközi egyezményt sérteni fog és nem-európaivá válik.

Tudd meg, hogy a kétnyelvű feliratok szempontjából te, és mindazok, akik az utóbbi 28 évben hatalomra kerültek, antidemokratikusabbak voltatok, mint Ceaușescu. Én Marosvásárhelyen gyerekeskedtem, 1989 előtt, és itt minden utcanévtábla kétnyelvű volt. Most már nem kétnyelvűek. És törvényre kellett mennünk, hogy a városnak kétnyelvű utcanévtábláik legyenek.

Igen, a románok, magyarok, németek és cigányok alkotta Szabad Emberek Pártja hozott egy helyi tanácsi határozatot az ügyben. Ám a kormánymegbízotti hivatal óvást emelt, és törvényre kerültünk. Most várjuk a fellebbezés eredményét, miután az első pert elvesztettük. Viszont első fokon megnyertük az iskolai kétnyelvű feliratokra vonatkozó pert.

Tudd meg, hogy az ország, amelyet egy német nemzetiségű állampolgár vezet, vagyis Románia sok aberrációt megenged ebben a vonatkozásban. Sok helységben vannak román és magyar (lásd a Marosvásárhellyel határos Marosszentgyörgyöt), illetve román és német (lásd Segesvár történelmi központját) utcanévtáblák, viszont Marosvásárhelyen ez tilos!

Hirdetés

Kedves Klaus, egy olyan ország, ahol a törvény homályos, és egyik helyen így, a másikon amúgy lehet alkalmazni, nem a jól végzett munka országa. Hidd el! Kérlek, tekints érdeklődéssel és aggodalommal erre a levélre.

Radu Bălas,

a Szabad Emberek Pártjának alapító tagja”

 

Hirdetés