Az amerikai és az orosz elnök közötti, Helsinkiben lezajlott történelmi találkozónak jelentős hatásai lesznek az európai államok közötti kapcsolatokra nézve, de az AEÁ és az EU közötti kapcsolatot is befolyásolni fogja. Románia az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való tartozása miatt is részét képezi a két vezető találkozója által alakított hatalmi hálózatnak.

Bár erről nem beszélünk túl gyakran, a román politika rendkívül érzékeny a térségbeli erőegyensúlyra, az AEÁ, a NATO vagy az Európai Unió meggyengülése pedig sebezhető helyzetbe hozza majd hazánkat Moszkva terjeszkedési tendenciájával szemben.

A Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti vitatott találkozó után, mely Európában megdöbbenést, az egyesült államokbeli Republikánus Párt soraiban nyugtalanságot, demokrata párti körökben pedig felháborodást váltott ki, egy sor, e csúcstalálkozó nyomán Romániára kedvezőtlenül ható következmény merült fel, de van néhány, elsősorban hazánk stratégiai helyzetéből fakadó pozitív lehetséges hatás is.

A Trump–Putyin találkozó lehetséges negatív hatásai Romániára nézve:

1. A deveselui rakétaelhárító pajzs.

Vlagyimir Putyinnak voltaképpen a Földközi-tengeren, Romániában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában levő berendezésekből, valamint a Törökországban található, kilövéseket érzékelő radarrendszerből álló rakétaellenes védelmi rendszer okoz fejfájást. Ezt fenyegetésnek tartják Moszkvára nézve, a téma pedig fő helyen szerepelt a két elnök találkozójának napirendjén. Putyin az amerikai elnökkel folytatott találkozója után nyíltan utalt is rá.

„Az amerikai globális rakétaellenes rendszerrel veszélyes helyzet alakult ki. Az INF-szerződés (Közepes Hatósugarú Fegyverek Terjedését Korlátozó Szerződés – a szerz.) rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos gondokról van szó. És természetesen a fegyverek világűrben való elhelyezésének tilalmáról”, jelentette ki az újságírók előtt Helsinkiben az orosz elnök.

Amennyiben Donald Trump valamilyen szívességet akar tenni Putyinnak, leállíthatja a rendszerrel kapcsolatos katonai beruházásokat, a fejlesztést, bár ehhez túl kell jutnia a Pentagon és a NATO erős ellenállásán, melyek a biztonság terén elért sikernek tartják a rendszert, mely megvédi Európát, de az AEÁ-t is az esetleges ellenséges ballisztikusrakéta-indításoktól.

Azokra a fenyegetésekre való tekintettel, melyek Irán, Észak-Korea, de Oroszország részéről is érkeznek, hiba lenne lemondani egy kifinomult és az ellenséges erőket elrettentő védelmi rendszerről.

2. Az észak-atlanti szövetség gyengítése azzal, hogy Donald Trump folyamatosan támadja a jelentős tagokat.

Nehezen hihető, hogy az amerikai elnök Németország elleni támadására nem a Vlagyimir Putyinnal következő tárgyalásra gondolva került sor.

Bár a támadás témája az Északi Áramlat-2 gázvezeték, egy német–orosz téma volt, melynek vitája szükséges az EU–Oroszország kapcsolat kontextusában, az amerikai elnök támadása a NATO-csúcstalálkozón történt, néhány nappal azelőtt, hogy találkozott az orosz elnökkel és nézetkülönbségeket váltott ki a NATO-tagok között.

„Németországot teljes mértékben Oroszország ellenőrzi… Ők, a németek, energiaszükségletük 60-70 százalékát kapják Oroszországból és egy új vezetéket építenek, nekem meg azt mondjátok, hogy ez rendben van, de én úgy hiszem, hogy nincs”, mondta Donald Trump a brüsszeli NATO-találkozó elején, melyre a Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozó előtti héten került sor.

A katonai szövetség meggyengítése, melynek Románia 2004 óta tagja, közvetlenül Románia biztonságának a meggyengülését jelenti abban a bonyolult kontextusban, amelyet a Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es annektálása hozott létre.

3. Donald Trump röviddel a Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozó után a Fox Newsnak adott interjújában

újra megkérdőjelezte az észak-atlanti szövetség 5. cikkelyének érvényességét.

Donald Trump minimalizálta az egyik NATO-tag, Montenegró Köztársaság jelentőségét, azt mondván, hogy az amerikai katonákat semmi sem motiválja, hogy megvédjenek egy olyan 650.000 fős lakosságú államot, mely akár a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Románia fenyegetettsége abból fakad, hogy a kollektív védelem témája körül kialakult viták nyugtalanságot okoznak, az újabb vagy „kisebb” tagállamok pedig arra a következtetésre juthatnak, hogy egy olyan klub tagjai, melyben csak követelnek tőlük (pénzt), miközben semmit sem kapnak cserébe.

4. A macedóniai helyzet:

az ország kérését, hogy kezdődjenek el a NATO-csatlakozási tárgyalások, azután fogadták el, hogy nevével kapcsolatosan történelmi megállapodásra jutott Görögországgal.

Egy olyan epizód elején vagyunk, mely zavarja Vlagyimir Putyint, aki nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a balkáni állam kudarcot valljon a szövetséghez való csatlakozási igyekezetében.

„Négy orosz diplomatát fognak kiutasítani Görögországból, miután a hatóságok bizonyítékokat gyűjtöttek, melyek azt mutatják, hogy Oroszország megpróbálja megerősíteni a Görögország és Macedónia közötti történelmi megállapodással szembeni ellenállását, mely megnyithatná az utat ezen ország előtt a NATO-hoz való csatlakozás felé, ezáltal meggyengítve Oroszország befolyását a Nyugat-Balkánon”, írta július 11-i kiadásában a brit The Guardian napilap.

A balkáni feszültségek Románia biztonságára is veszélyt jelentenek, Oroszország beavatkozása a térségben pedig egy sor politikai és társadalmi feszültséget fog generálni Görögországban és Macedóniában, amely így próbálja megakadályozni a NATO kibővítését korábbi befolyási övezetében.

5. Egy illiberális szövetség megerősítése, mely fenyegetést jelenthet Romániára nézve –

Magyarország, Izrael és Oroszország, három populista és autoriter, a demokráciát nem túlságosan tisztelő vezetők által irányított ország közeledéséről van szó.

„Örömmel fogadom Izraelben a barátomat, Magyarország kormányfőjét, Orbán Viktort. Az utóbbi években nagyon erősekké váltak az Izrael és Magyarország közötti kapcsolatok és folytatni fogjuk a megerősítésüket”, jelentette be egy Twitter-üzenetben Benjámín Netanjáhú, Izrael kormányfője az Orbán Viktorral folytatott találkozója előtt, amelyre rögtön a helsinki csúcs után került sor.

A Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti találkozón Izrael és Szíria ügye is téma volt, ahogy azt a sajtókonferenciáján Vlagyimir Putyin megemlítette.

El kell mondani, hogy Romániában Liviu Dragnea, a hatalmon lévő pártok nagyobbikénak elnöke politikai válságot robbantott ki, amikor megpróbálta rákényszeríteni Románia elnökét arra, hogy a nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetésével sértsen meg egy ENSZ-határozatot.

A Trump–Putyin találkozó lehetséges pozitív hatásai Romániára nézve:

1. Az egyik lehetséges hatás

az amerikai elnök és a hírszerző szolgálatok politikájának szétkapcsolódása lehet a Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti találkozó után.

Emlékeztetünk arra, hogy a sajtókonferencia keretében az amerikai elnök, az orosz vezető jelenlétében, nyilvánosan kifejezte az amerikai hírszerző ügynökségekkel és az egyesült államokbeli igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni bizalmatlanságát, ami megdöbbenést váltott ki a Kongresszusban, de a közvéleményben is.

„De érzem, hogy mindketten (az AEÁ és Oroszország – a szerz.) hibákat követtünk el. Azt hiszem, hogy a vizsgálat (Robert Mueller vizsgálata Oroszország beavatkozásáról az egyesült államokbeli választásokba – a szerz.) katasztrófa hazánkra nézve. Azt hiszem, hogy távol tartott bennünket, elkülönített bennünket egymástól. Nem volt semmilyen összeütközés. Ezt mindenki tudja. Úgy tudom, hogy eddig semmit sem kötöttek a (választási – a szerz.) kampányhoz. És nagyon kínlódniuk kell majd, hogy találjanak valakit, aki elkövetett valamilyen hibát a kampányban. Tiszta kampány volt”, mondta Donald Trump Putyin jelenlétében.

Egy ilyenfajta törés az elnök és az amerikai politikai rendszer között stratégiai szempontból előnyös Romániának, ugyanis hazánk a NATO előretolt bástyája az orosz expanzióval szembeni ellenállásban. Így könnyen arra ébredhetünk, hogy fontosabb szerepet kapunk mind az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerségünket illetően, mind a szövetségen belül.

2. Az a tény, hogy

Románia már elérte a 2 százalékos GDP-arányt a védelmi rendszerrel kapcsolatos hozzájárulási standardban,

segít lekerülnünk Donald Trump radarképernyőjéről, aki olyan politikai eszközt csinált a biztonsági finanszírozási növekedés menetrendjéből, mellyel a szövetségeseit támadja.

Az Angela Merkellel kialakult erőszakos vitának az is oka, hogy Európa legnagyobb gazdasága, Németország nem érte el ezt a hozzájárulási szintet.

3. Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója

még jobban megerősítette azt az érzést, hogy az Európai Uniónak önállóan kell boldogulnia.

Ebben a kontextusban Románia számára előnyös lehet egy EU-szinten közös védelmi rendszer kifejlesztése iránti egyre nagyobb érdeklődés, amelynek révén vissza nem térítendő támogatásokat lehetne lehívni az infrastruktúra fejlesztésére, de a katonai Schengen koncepció alkalmazása is felgyorsulhat, ami egy egységes szállítási hálózat kialakítását jelentené az Unión belül a katonai felszerelések számára.

4. Azzal a „hihetetlen ajánlattal”, ahogy Donald Trump nevezte azt a Vlagyimir Putyintól érkezett javaslatot, hogy kölcsönös megállapodások alapján oroszok is kihallgathassanak bizonyos nagy-britanniai és egyesült államokbeli személyeket,

a London és Moszkva közötti kapcsolatok még jobban megromlanak majd,

így Nagy-Britannia mostantól még nagyobb és még hatékonyabb érdeklődést mutat majd az iránt, hogy nagyon jó stratégiai kapcsolatai legyenek a NATO keleti szárnyához tartozó Romániával.

5. A Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti találkozó könnyen

az Európai Unión belüli szolidaritás növekedéséhez vezethet, amelynek hazánk is haszonélvezője lesz.

Sok európai vezető már nem bízik Donald Trumpban és jelenleg megoldást keres arra, hogy az EU ne kerüljön bele a Putyin és Trump közötti furcsa kapcsolat által okozott örvénybe.

„Abban reménykedünk, hogy meggyőzzük Donald Trumpot, mi az AEÁ legközelebbi szövetségesei vagyunk, nem pedig az ellenségei”, mondta Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára, amikor az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Washingtonba utazását kommentálta.

Néhány nappal Donald Trump európai kudarca után, az AEÁ elnöke – tanácsadóit sokkolva – bejelentette, hogy a Helsinkiben folytatott magánbeszélgetése során idén őszre meghívta az Egyesült Államokba Vlagyimir Putyint, mely látogatásra – jelenleg – még kevés esély van.

Az alcímeket a szerkesztőség adta.