Lógnak a SZER-en
Szerző: Teodor Baconschi
2018. július 20. péntek, 13:08
A romániai és bulgáriai adó újraindítása azt jelenti, hogy e két kelet-európai államot továbbra is „segíteni kell a demokratizálásban”.

A fiatalabb olvasók számára idézzük fel: a Radio Free Europe/Radio Liberty volt az a Német Szövetségi Köztársaságba telepített amerikai médiakonszern, mely a hidegháború első vonalából folytatta harcát a demokráciáért, a Szovjetunió és a szovjet tömbben foglyul ejtett államok ellen. Az én nemzedékem számára (1989. december 21-én, amikor utcára vonultam, 26 éves voltam) 

a Szabad Európa Rádió (néha a BBC-vel és az Amerika Hangjával kombinálva) volt az egyetlen cenzúrázatlan tájékozódási forrás, 

amely a hazámban és a világban zajló valós eseményekről beszámolt. Azok a műsorok felbecsülhetetlen erkölcsi támaszt nyújtottak a néhány évtizedre a Vasfüggöny mögé, vagyis a „szocialista táborba” került nemzetek számára.

Az említett rádióadók a „posztkommunista” átmenet radikális kétértelműségei által táplált tehetetlenségből még 1990 után is továbbsugározták a műsoraikat. Washington csak akkor döntött a román műsor felszámolásáról (csak a volt szovjet térségbe sugározottat tartva meg), amikor beléptünk a NATO-ba, majd az EU-ba. Becsületszóra úgy vették, hogy az olyan országok, mint (a nyugati demokratikus világba utolsókként integrált) Románia és Bulgária már kialakítottak maguknak olyan viszonylag működőképes belső demokráciákat, melyek – természetesen – egy érett civil társadalom szolgálatában álló független sajtót is feltételeznek.

A Washingtonban bejelentett döntés – újraindítják a bukaresti és a szófiai adót –, szimbolikus értelemben,

az amerikai adminisztrációnak azt a meggyőződését fejezi ki, hogy e két kelet-európai államot továbbra is „segíteni kell a demokratizálásban”, 

mert még mindig egy „elmúlni nem akaró múlt” árnyékában élnek. Objektíven nézve a dolgot, nagyon rossz hírt kaptunk. És még ha lesznek is olyanok, akik sietnek majd azt mondani, hogy ez az új amerikai taktika az Orosz Föderáció agresszív revizionizmusára adott válasz, azt senki sem tagadhatja, hogy ez a két „újraaktivált” ország demokratikus helyzetére vonatkozó negatív értékelés is. Voltaképpen e két hírszerkesztőség újraindítása – többek között – a román médiahelyzet siralmas állapotára is rámutat, melyet a régi rezsim örököseivel bensőséges viszonyban álló tulajdonosi háttér, manipulatív pártosság és a tisztességes tájékoztatáshoz fűződő jog folyamatos semmibe vétele jellemez. 

A román sajtó minőségi hanyatlásának sok oka van (a digitális tartalom felé fordulás, a közösségi média által támasztott verseny), de ugyanakkor a szakmai hitelesség radikális elvesztésének a következménye is. Bármilyen komoly elemzés/értékelés bizonyítani tudja, hogy a független és szakmailag hiteles sajtó a kivétel ezen a területen, nem a szabály.

Egy szisztematikusan félrevezetett, propagandának és álhíreknek folyamatosan kitett közönség – nyilvánvalóan – sebezhetővé válik 

a populizmussal, a tekintélyelvűséggel, a felkorbácsolt nacionalizmussal és a kognitív disszonanciával, vagyis mindazokkal a valóságtól való elszakadási formákkal szemben, melyek eltorzíthatják a szabad választások és a közjó érdekében folytatott polgári együttműködés lényegét. Egy ilyenfajta közönség saját szabadságjogai ellenségévé válik, pont a NATO és az EU keleti szárnyán gyengítve a demokratikus értékek kohézióját.

Egyértelmű, hogy a Bukarestről sugározni szándékozott új hírműsorok nem fogják önmagukban kijavítani a belpolitikai rendszer tévelygéseit és működési zavarait. Ugyanakkor a Radio France Internationale műsorai mellett példákat kínálnak majd a korrupció, a karaktergyilkosság, a szemenszedett demagógia és a néha rémálomszerű alkalmatlanság által nem sújtott újságírási standardokra. Ez több a semminél és kevesebb a szükségesnél.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27450
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?