A fotó forrása a Partiumi Magyar Napok Facebook-oldala
nyitott napok
papmeli
2018. július 20. péntek, 19:03
Szatmár és Máramaros megye több települését is behálózza idén a Partiumi Magyar Napok. És román fordítás is lesz.

Nem csak Szatmárnémetire összpontosít idén a Partiumi Magyar Napok, a régió legnagyobb magyar fesztiválja Nagykárolyra, Tasnádra és Máramarosszigetre is kiterjeszti programjait és több újítás is lesz.

A szervezők azért kezdeményezték az augusztus 20. és 26. között zajló fesztivál helyszíneinek bővítését, hogy a kulturális programok azokhoz is eljussanak, akiknek nincs lehetőségük Szatmárnémetibe utazni. Ugyanakkor a szórványban élő magyarokra is gondoltak, közölték pénteken. Stier Péter főszervező szerint

idén hangsúlyosabban nyitnak a román közönség felé is,

a színházi előadások és a filmek román felirattal lesznek megtekinthetők. A Magyar Állami Opera a Figaro 2.0 – Gördülő opera című vígoperát adja elő, de fellép a Maros Művészegyüttes és az Udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata, mely Lars von Trier A főfőnök című vígjátékával érkezik Szatmárnémetibe.

A fesztiválon a Szegedi Kortárs Balett és a Békéscsabai Jókai Színház is bemutatkozik, utóbbi Tamási Áron Ősvigasztalás című drámájával. A Partium legnagyobb magyar fesztiváljának nagyszínpadán többek között Király Viktor és Herczku Ágnes, valamint Demjén Ferenc lép fel.

Az idei magyar napokon a gyermek és a kézműves programok is gazdagabbak lesznek, a rendezvénysorozat kiemelt programjának szánt könyvvásáron 12 kiadó vesz részt. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere arról számolt be, hogy a magyar napok évről-évre egyre több látogatót vonz a városba és a román lakosság körében is egyre nagyobb elismerésnek örvend.

A fesztivál programja itt böngészhető.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27459
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.
A szerzőnek teljes mértékben igaza van: Bukarest abszolút nem Budapest! De teljesen más okok miatt, mint amiket felsorol.