Hát ezért nem lehet „egy rohadt ásványvizet” kapni Kolozsvár főterén

Mert teljesen kiszorították a városközpontból a vegyesboltokat, azért.
Hirdetés

„Most komolyan, be kell ülnünk egy vendéglőbe egy rohadt ásványvízért?” – kiált fel egy idős magyarországi turista, aki a legyezőnek használt térképpel a kezében épp árnyékos helyet keres a városközpontban egy forró hétköznapi délelőtt.

Kérdése jogos: aki mondjuk először jár Kolozsváron, és nem ismeri a Főtér mellékutcáit, némi kérdezősködés és mutogatás nélkül biztosan nem fog találni olyan vegyesboltot, ahol üdítőt, papírzsebkendőt vagy rágógumit vásárolhat. Turizmus ide vagy oda, mégis kinek van kedve az amúgy 2 lejes feles ásványvízért 6 vagy 7 lejt fizetni egy étteremben, ahol aztán csúnyán nézik, ha nem rendel mellé még valami „kiadósat”? 

Az ABC-áruházak egy ideje végérvényesen kiszorultak a bankok, éttermek, gyorskajáldák és turkálók uralta városközpontból, a legközelebbi vegyesboltig a Kossuth (December 21.) vagy az Egyetem utcáig kell sétálni. Ezek nyilván a legdrágábbak az egész városban.

Főtéri vegyesbolt / Fotók: Gyergyai Csaba

Főtéri vegyesbolt / Fotók: Gyergyai Csaba

Az önkormányzatnak nincs ráhatása a „kínálatra”, ezért nagyszabású stratégiák sem tudnak születni arra vonatkozóan, hogy a Mátyás-szoborcsoport körül kik kínálják az eladnivalót. Gyakorlatilag a tulajdonosok döntik el, kivel kötnek bérleti szerződést, ők határozzák meg az ultraközpont üzleti arculatát.

A bérleti díjak szempontjából Kolozsvár akár nyugat-európai város is lehetne, a centrumban jelenleg egy kiadó irodáért vagy üzlethelyiségért havi 30-40, vagy akár 50 eurót is elkérnek négyzetméterenként. Az árakat amúgy látványosan megemelte a Főtér nyugati oldalának sétálóövezetté alakítása. Az itt működő teraszokon már a délelőtti órákban is nehéz üres asztalt találni.

Teraszok a Főtér sétálóutcáján / Fotók: Gyergyai Csaba

A tavaly bevezetett ötszörös pluszadó megtette a hatását, a legtöbb főtéri épület homlokzatát felújították, de kivételt képeznek az állami tulajdonban lévő ingatlanok. A városháza – ugye – nem fogja megbüntetni saját magát.

Az ultraközpont úgy alakul át üzleti szempontból, hogy közben a nyugat-európai „trendekhez” igazodik – kezdte helyzetértékelését Bónis Endre, a helyi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Az élelmiszert árusító vegyesboltok tőlünk nyugatabbra is kiszorultak a városközpontokból, és a kincses városhoz hasonlóan többnyire vendéglők, kávézók, bankok bérelték ki a helyiségeket.

Bónis Endre szerint ennek az oka nagyon egyszerű Kolozsváron (is): a napi bevételből élő vegyesboltok már nem tudják megengedni maguknak a fokozatosan emelkedő, hajmeresztő bérleti díjakat, emiatt nem is tudnának hosszú távú bérleti szerződésekbe belemenni, ezt pedig nem kifejezetten szeretik a tulajdonosok. Ők euróban számolják a napokat.

Kiadó üzlethelyiség / Fotók: Gyergyai Csaba

Az épülettulajdonosok a megbízható, stabil klienseket szeretik, ebbe a kategóriába pedig első sorban a bankfiókok tartoznak, és azok a vendéglők, amelyek komoly üzleti koncepcióval és helyismerettel rendelkeznek, és hosszabb időre terveznek. A fluktuáció így is nagy, évente több üzlethelyiség is bérlőt cserél, tudjuk meg az ingatlanszakértőtől.

Hirdetés

Első látásra érthetetlennek tűnhet, hogy egy turkáló vagy egy ruha-outlet hogyan tud mégis talpon maradni ilyen pénzigényes környezetben. „Mert ezekre volt és van kereslet, ezek a boltok évek óta jól működnek, ezért a főbérlő még az árból is enged egy picit, mivel tudja, hogy nem marad üresen az üzlethelyisége egyik napról a másikra – magyarázza Bónis Endre. – Nyilván minden épülettulajdonos bankfiókokra vadászik, de ez nem mindenkinek jön be.”

Az egyik főtéri bankfiók például havi 15 ezer euróért bérel helyiséget, mert megengedheti magának. Nem utolsó szempont, hogy a helyezkedésnek a pénzintézetek esetében presztízs- és reklámértéke is van. A városközpontban egyébként jelenleg hét bankfiók működik.

Turik a Főtéren / Fotók: Gyergyai Csaba

Bónis Endre szerint kisebb szupermarketek már szimatolnak a Főtér környékén, és nem kizárt, hogy öt éven belül látunk majd olyan szélesebb választékot biztosító, de kisebb alapterületű boltot is a Mátyás-szoborcsoport környékén, amely valamelyik ismert üzletlánc nevét viseli.

Az ingatlanszakértő szerint a kínálatot az is befolyásolja, hogy a nyár már nem számít uborkaszezonnak Kolozsváron. „Négy-öt évvel ezelőtt, az egyetemi szünetben a vendéglátóipari egységek szó szerint tengődtek a környéken, ez azonban mára teljesen megváltozott. 

Turisták bárhol

Kolozsvár vonzza a turistákat, főleg fesztiválidőszakban, de nem csak akkor. Bár a rizikófaktor még mindig ott van, ma már sokkal könnyebb vendéglőt vagy kocsmát működtetni a központban, mint régebb” – teszi hozzá Bónis Endre.

A városközpontban egyébként kiadó lakásokat is kínálnak, ezekre főleg a külföldről érkező egyetemisták csapnak le, a havi bér eléri az 500 eurót is.

És mit tesz hozzá mindehhez a városvezetés? Hát például azt, hogy nem akarja észrevenni, hogy az összes felmérés azt mutatja, a legtöbb turista Magyarországról érkezik a kincses városba.

Főtéri táblák

Ehhez képest a Főtéren csak itt-ott találunk kétnyelvű – román és angol – tájékoztató táblákat, azok is meglehetősen szűkszavúak.  

Hirdetés