Góleső érzés
Szerző: Boros Miklós
2018. július 15. vasárnap, 21:21
Nincs új világbajnok, a horvátok gólgazdag meccsen buktak el a pragmatikusabb Kékek ellen.

A döntő francia regénye: Húsz év múlva, Alexandre Dumas pére Didier Deschamps tollából. A francia szövetségi kapitány 1998. július 12-én csapatkapitányként emelte magasba a FIFA Világkupát, most edzőként duplázott. Ez korábban csak a brazil Mário Zagallónak és a német Franz Beckenbauernek sikerült.

A döntő horvát regénye: Esőisten siratja Mexikót Horvátországot. A díjadásra lezúdoló esőre egyedül Putyin orosz elnök testőrei voltak felkészülve, neki jutott ernyő, miközben Emanuel Macron francia és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő bőrig ázott.

A döntő kulcsa: a francia pragmatizmus. Deschamps csapatát most sem érdekelte a labdabirtoklás (csak 39 százalékban volt náluk), viszont félelmetes hatékonysággal használták ki a helyzeteiket. Csak nyolcszor lőttek a horvátok tizenötjével szemben, de abból hat kapura ment, négy pedig gól lett.

A döntő főszereplője: a videóbíró. 1-1-nél az argentin Néstor Pitana nem látta Perisic kezezését, szóltak, hogy nézze vissza, a többi történelem: Griezmann belőtte a 11-est, újabb horvát feltámadás pedig nem történt.

A döntő elsője: Mario Mandzukic. A horvát csatár az első játékos, aki világbajnoki döntőben öngólt vétett – ezzel vezettek úgy a franciák, hogy kapura sem lőttek. Aztán ő is zárta le a meccset, de ezzel csak a vereség mértékét kozmetikázta. Öngólt és gólt ugyanazon a meccsen korábban csak a holland Ernie Brandts szerzett világbajnokságon, 1978-ban az olaszok ellen.

A döntő harmadikja: Antoine Griezmann előtt ugyanabban az évben csak a német Gerd Müller (1974) és az argentin Jorge Valdano (1986) szerzett gólt európai kupadöntőben és a vb fináléjában.

A döntő tinije: Kylian Mbappé. A 19 éves francia zseni előtt korábban csak egy bizonyos Pelé szerzett gólt tizenévesként világbajnoki döntőben, 1958-ban a svédek ellen. Meg is kapta a vb legjobb fiatal játékosának járó díjat.

A legjobb vesztes: Luka Modric. A horvátok kapitányát választották a torna legjobb játékosának. A vb Aranylabdája után a France Football Aranylabdájának is első számú esélyesévé lépett elő. A legjobb kapus a belga Thibaut Courtois lett.

A döntő felesleges kellékei: a kapusok. Kilenc lövés ment kapura a moszkvai meccsen, ebből hat gól lett. Subasicnak két védése volt, és Mbappé átlövését eléggé benézte, Llorisnak csak egy, miközben sikertelen cselével ajándékba adta a horvátoknak a második találatot.


FRANCIAORSZÁG–HORVÁTORSZÁG 4-2
Franciaország: Lloris – Pavard, Varane, Umtiti, Hernandez – Mbappé, Pogba, Kanté (Nzonzi, 54.), Matuidi (Tolisso, 73.) – Griezmann, Giroud (Fekir, 81.).
Horvátország: Subasic – Vrsaljko, Lovren, Vida, Strinic (Pjaca, 82.) – Brozovic – Rebic (Kramaric, 71.), Modric, Rakitic, Perisic – Mandzukic.
Gólszerzők: Mandzukic (18., öngól), Griezmann (38., 11-esből), Pogba (59.), Mbappé (65.), illetve Perisic (28.), Mandzukic (69.)
 
A góllövő-lista élmezőnye:
6 gólos: Harry Kane (angol)
4 gólosok: Cristiano Ronaldo (portugál), Romelu Lukaku (belga), Gyenisz Cserisev (orosz), Kylian Mbappé, Antoine Griezmann (franciák)
3 gólosok: Diego Costa (spanyol), Artyom Dzjuba (orosz), Edison Cavani (uruguay-i), Yerry Mina (kolumbiai), Eden Hazard (belga), Ivan Perisic, Mario Mandzukic (horvát)
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27386
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.
A szerzőnek teljes mértékben igaza van: Bukarest abszolút nem Budapest! De teljesen más okok miatt, mint amiket felsorol.