Lakótársunk, a radon: nem feltűnősködik, de akár rákot is okozhat

Bár teljes és végleges száműzésére nincs lehetőség, cikkünkből kiderül, mit kell tennünk, hogy alacsony szinten tartsuk otthonunkban.
Hirdetés

Törődjünk bele, minden bizonnyal a mi lakásunkban vagy munkahelyi irodánkban is jelen van a radon, ez a földből szivárgó, színtelen, szagtalan radioaktív nemesgáz. Ha szerencsénk van, akkor csak csekély mértékben, ha nincs, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen kis odafigyeléssel alacsony szinten tartható a koncentrációja.

A beltéri radonkutatás jelenlegi romániai helyzetéről az Erdélyi Múzeum-Egyesület természettudományi szakosztályának csütörtöki előadásán hallhattunk, melynek előadója Szacsvai Kinga fizikus volt.

A radon volt a téma csütörtök délután az EME székházában

Immár 15 éve kutatja a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen a radont, és tagja az ország egyetlen akkreditált laboratóriumának, mely a radonkutatásra szakosodott. Szerinte azért fontos tisztában lenni a beltéri levegő minőségével, mert manapság életünk 80-90 százalékát zárt térben töltjük: a lakásban, az iskolában vagy a munkahelyen.

Betegségeket okozó zárt terek

Az újonnan épült irodaházak jellegzetessége, hogy még az ablakokat sem lehet nyitni, a szellőztetés belső rendszeren keresztül történik. Elengedhetetlen tartozéka ezeknek az épületeknek a légkondicionálás. Nem csoda, hogy gyakori az úgynevezett beteg épület-szindróma, melyet az építéskor használt vegyi anyagok, a levegőben jelen lévő baktériumok és penészgombák okoznak.

Egészségügyi szempontból a zárt helyiségek ideális paraméterei:

  • 20-24 °C,
  • 40-60% páratartalom,
  • 0-5 ppm szén-monoxid koncentráció (a ppm. jelentése parts per million, magyarul rész a millióban),
  • 1000 ppm szén-dioxid koncentráció.

Ami a radon értékét illeti, az Európai Unióban 2013-ban fogadtak el egy sugárvédelmi szabályozást, melynek értelmében

a beltéri radon legfelső értéke 300 Bq/m3 lehet.

A radioaktív háttérsugárázás több mint a felét a radon okozza, mely a talajban lévő urán bomlása révén, a kőzetekben található rádiumból keletkezik. Ez a nemesgáz szeret „családban” lenni, a 238-as izotópú Urán leányelemeként a rövid felezési idejű, tehát gyorsan elbomló társaihoz, az aktinonhoz és toronhoz képest olyan, mint egy izgága gyerek. Közel négy nap a felezési ideje, és mindig megtalálja azt a rést a talajban, ahol a felszínre törhet. Csakhogy míg a szabad levegőn hamar felhígul, a zárt terekben megfelelő szellőzés és szellőztetés nélkül könnyen feldúsulhat.

A lakás radon-koncentrációja függ a talaj áteresztőképességétől, rádiumtartalmától, porozitásától, nedvességtartalmától, a nyomáskülönbségektől és a hőmérséklettől. De az építéskor használt építőanyagokban is jelen lehet a radon. A lakás azon részén gyűl fel a legkönnyebben, amely a legközelebb van a talajhoz, így a pince megfelelő szellőztetésével máris sokat tehetünk a radonszint csökkentéséért.

Tüdőrákot okozhat

Kevésbé ismert az a tény, hogy a dohányzás után a radon a második legelterjedtebb tüdőrákot okozó rizikófaktor. Akkor válik veszélyessé, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszolokon, például a porszemcséken vagy a dohányfüst kis részecskéin, és a tüdőbe kerülve szilárd halmazállapotú elemként roncsolni kezdik a sejteket. A daganatos betegségek mellett az asztma és a légúti megbetegedések kialakulásában is szerepet játszanak.

Hirdetés

A tüdőre gyakorolt káros hatása mellett fontos tudni, hogy a radont a gyógyászatban is alkalmazzák: a gyógyvizes fürdőkben, barlangokban, mofettákban a radon elsősorban a bőrön keresztül fejti ki jótékony hatását. Ezekben az esetekben belélegezve bomlástermékei nem tapadnak aeroszolokhoz, és a levegővel együtt kifújásra kerülnek. Erdélyben, különösen Székelyföldön sok helyen elérhetőek a radonos, gyógyító hatású természeti képződmények. 

Országos helyzetjelentés 

Szacsvai Kinga előadásából kiderült: munkatársaival együtt azon dolgoznak, hogy minél átfogóbb képet kapjanak a romániai radon-helyzetről. Folyamatosan bővítik Radon-térképet, de eddig főleg Erdélyben végeztek méréseket. Egy pályázat révén az ország 16 megyéjébe, összesen 3500 lakásba jutottak el, egy másik programnak köszönhetően öt nagyváros (Bukarest, Temesvár, Kolozsvár, Nagyszeben, Jászvásár) ezer hőszigetelt lakását mérték fel.

Arra jutottak, hogy a hőszigetelt lakásokban másfélszer magasabb a radon koncentrációja, mint más lakásokban. 2017-ben 1300 új adattal egészült ki a térkép.  A vizsgált lakások 12 százalékában haladta meg a radon aktivitás-koncentráció az EU által törvénybe foglalt 300 Bq/m3 értéket.

Romániában egyébként még nincs a jogrendszerbe foglalva a radon felső értéke, de a szakemberek dolgoznak már egy ideje rajta, és remélhetőleg ősszel aláírják a jogszabályt. Az viszont tudható, hogy az országban 173 Bq/m3 az átlagérték, míg Európában 98 Bq/m3.

Hogyan mentesítsük otthonunkat?

A radon mérése a mai modern technikával nem túl bonyolult művelet: csak a megfelelő eszköz – mely leginkább egy gyógyszeres dobozra hasonlít – szükséges hozzá, melyet elhelyeznek a lakásban, majd idővel kielemzik az értékeit.

Eszköz a radon mérésére

A legtöbb, amit tehetünk a radon csökkentése érdekében, hogy 2-3 óránként szellőztetünk a lakásban, főleg télen. A hőszigetelés – bár hasznos és költségkímélő -, de nem jelent semmi jót a radonkoncentráció szempontjából, hiszen nem szellőznek megfelelőképpen a lakások. A rendszeres ablaknyitogatás mellett vannak más építészeti megoldások is, melyek megállítják a radont. A nyugati országokban egyre nagyon hangsúlyt fektetnek arra, hogy eleve úgy építsék fel otthonaikat az emberek, hogy minél jobban megakadályozzák a radon beáramlását a lakásokba.

Szacsvai Kinga előadásának egyik végkövetkeztetése az volt: ahhoz, hogy Romániában is hangsúlyosabb szerepet kapjon a radonmentesítés, tudatosítani kell a lakosságban a radon veszélyeit, ugyanakkor sok mérésre van még szükség. Már csak az a kérdés, hogy ki fogja fedezni az ezzel járó költségeket…

Hirdetés