Igazi trauma a PSD számára Liviu Dragnea elítélése a fiktív alkalmazások ügyében. Ez a második eset, hogy a párt egyik elnökét elítélik, és azt mondhatnánk, hogy a szociáldemokraták Victor Ponta esetében csak paraszthajszállal kerültek el egy harmadikat. Ezúttal sokkal rosszabb a helyzet, mint valaha, hiszen úgy tűnik, hogy a párt kimerítette a forrásait. Nincs kétség, a PSD nagy párt, de – minden jel szerint – már nincsenek olyan emberei, akik képesek lennének átvenni a vezető szerepet. Traian Băsescu volt elnök, a politika általános helyzetét elemezve, nemrég azt mondta a Népi Mozgalom Párt (PMP) kongresszusán, hogy ma már nincsenek vezérek és a pártoknak alkalmazkodniuk kell ehhez a helyzethez. Valószínűleg egyfajta zeitgeistra, egy világszerte tapasztalható helyzetre utalt, annyi különbséggel, hogy itthon sokkal akutabb a politikai személyzet válsága. Úgy tűnik, maga a bukaresti kormány összetétele is ennek a hiányosságnak a megtestesülése, hiszen minden egyes csapatcserével (már kettő is volt eddig) egyre alacsonyabbak a standardok.
Elképzelhető, hogy a PSD a zsák aljára jutott, akkor is, ha még mindig élvezi a választók támogatását.
Az azonnali reakciók tele voltak érzelmekkel. Viorica Dăncilă kormányfő elsősorban a lojalitásának akart hangot adni, de olyan módon tette ezt, mely bármilyen perspektívát lezár előtte, és elég sokan cselekedtek hasonlóképpen, tisztán érzelmi indíttatásból. Az egyetlen politikai reakció Gabriela Fireatól, a fővárosi főpolgármestertől érkezett, aki hirtelen potenciális jelöltté vált a párt vezetésére. Gabriela Firea, gondosan kikerülve az igazságszolgáltatás aknamezejét, ugyanakkor szolidaritást kért és ködösen elhatárolódott Victor Pontától és a „csapaton kívülről beszélő” többiektől. Mindenesetre ettől a pillanattól kezdve természetesnek tűnik a Liviu Dragnea utódlásáról szóló vita, még akkor is, ha erről még senki sem beszélt egyértelmű módon.
Olvasson még:
Egy kevesebb figyelmet kapó, bár némiképp meglepő politikai aspektus az az ellenségesség, mellyel az ellenzék és a Győzelem téren rendszeresen tüntető szimpatizánsai Liviu Dragneára tekintenek. Meglepő, mert Liviu Dragnea nem egy kimondottan megosztó figura, nem rendelkezik Traian Băsescu radikális hangvételével, nincsenek határozott véleményei, ellenkezőleg, ő a burkolt, ködös és látszólag békülékeny diskurzus embere. De úgy tűnik, hogy ellenfelei megneszelték: a vezér lerombolásával a párt sodródni kezd.
A PSD úgy nyerte meg a választást, hogy nem mondott túl sok egyértelmű dolgot,
de ugyanakkor szavazói „megértették”, vagyis partnerek voltak az alig körvonalazott üzenetekkel zajló ködös kommunikációban, ugyanakkor ebből származik a nagy gyengesége is. A kormány és a párt mindig is azt hangoztatta, hogy szigorúan és betű szerint kell betartaniuk a kormányprogramot, ami paradox módon inkább azt jelenti, hogy nincs igazi programjuk. Egy programhoz eszmerendszerre, doktrínai horgonyra van szükség, amely lehetővé teszi egy kormány számára, hogy eltérjen a program betűjétől és ugyanakkor továbbra is hű maradjon elvi kötelezettségvállalásához. És a gyakorlatban nem is lehet másképpen, hiszen egy kormány nem működhet úgy, mint a minden alkalommal kötelező érvényű mandátummal felruházott szakszervezeti vezetők.
Márpedig ha egy pártnak nem igazán van programja, akkor a vezér elengedhetetlenné válik. Egy párt elveszett, ha sem programja, sem a célkitűzések szigorú listájától való eltérés felelősségét vállalni képes vezetője nincs. Bizonyos értelemben a vezér helyettesíti a programot, nemcsak a döntéshozatali képessége révén, hanem főleg azért, mert a tagok és szimpatizánsok vele azonosulnak.
A PSD-s vezetőknek valószínűleg nem Liviu Dragnea lemondásra való felszólítása okoz nagy nehézséget,
hanem az, hogy miként magyarázzák el elhatárolódásukat Liviu Dragneától a saját militánsaiknak. Főleg a június 9-i tüntetés után. A PSD másodrangú vezetői nem Liviu Dragneától „félnek”, hanem a militánsok reakciójától, akik ezt árulásnak tekintenék. Ebből is fakad a késztetés az ítélet vitatására, az „ellenállásra” és a „végsőkig” harcolásra. Ez magyarázza, hogy a PSD helyi szervezeteinek többsége támogató nyilatkozatokat adott ki. A párt eddigi logikája szerint nem volt más lehetőségük. Nagyjából ez a helyzet jelenleg a PSD-ben, mely egyszerűen nem látja a folytatást. Most Dragnea döntésétől függ, hogy mi történik majd Dragnea után a párttal.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.