Románia hivatalos nyelve és a bérencek

Egyes román sajtólátnokok már azt vizionálják, hogy hamarosan a bukaresti parlamentben is magyarul fognak beszélni.
Hirdetés

Miközben mindenkit lefoglalnak a viták, hogy milyen álláspontra helyezkedik majd az Alkotmánybíróság döntése nyomán Klaus Iohannis az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezetője, Laura Codruţa Kövesi ügyében, a románok többségének elkerülte a figyelmét egy rendkívül fontos esemény, melyre múlt héten éppen Románia Szenátusában került sor. A közigazgatásról szóló törvény elfogadásáról van szó.

A szóban forgó törvény által szabályozott dolgok között van a nemzeti kisebbségek nyelvének közigazgatási használata is.

Ennek megfelelően szentesítik, hogy „azokban a közigazgatási-területi egységekben/alegységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok aránya a lakosok számának több mint 20 százaléka, a helyi közigazgatás hatóságainak, a nekik alárendelt közintézményeknek, a helyi vagy megyei jellegű közösségi és közhasznú szolgáltatásokat nyújtó szerveknek, valamint a kormánymegbízotti hivataloknak, a kihelyezett közszolgáltatóknak velük kapcsolatosan kötelességük biztosítani a kérdéses nemzeti kisebbség nyelvének használatát, az alkotmány, a jelenlegi törvénykönyv, valamint azon nemzetközi szerződések rendelkezéseivel összhangban, melyeknek Románia része.” Ugyanakkor azt is előírják, hogy a fentebb felsorolt hatóságok és közintézmények, valamint a többi jogi entitás dönthet a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról azokban a közigazgatási-területi egységekben is, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok aránya nem éri el a 20 százalékot. Mint látható, e törvénykönyv hatályba lépésével a nemzeti kisebbségek a kihelyezett intézmények és a kormánymegbízotti hivatalok szintjén is gond nélkül használhatják majd a saját nyelvüket.

De mit jelent ez? Mivel a kihelyezett intézmények a minisztériumokhoz vagy a központi szakközigazgatás más szerveihez tartozó szervezeti egységek, a kormánymegbízotti hivatalok pedig a kormány közvetlen képviselői vidéken, az új közigazgatási törvénykönyv elfogadásával nem történik más, mint hogy hivatalossá teszik a nemzeti kisebbségek nyelvét –

pontosabban a magyar kisebbség nyelvét, hiszen voltaképpen erre megy ki az egész – a központi közigazgatás szintjén.

Gyakorlatilag egy újabb lépés a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvi státuszának elfogadása felé. Így aztán már nem kell sok és ezt a nyelvet a minisztériumok, sőt, akár a kormány szintjén is hivatalos államnyelvként fogják használni.

Tehát az RMDSZ tervéből lassan-lassan valóság lesz. Ez olyan terv, melyben a kisebbségi jogok retorikája mögött a „nagy” magyar állam álma rejtőzik, melyben az erdélyi román népnek helyet kell csinálnia a „magyar nemzet” kizárólagosságának. Ez azért lehetséges, mert a jelenlegi PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció, nem tudjuk, hogy pontosan milyen okokból – hozzá nem értés, ostobaság vagy pillanatnyi érdek –, elfogadja az RMDSZ követeléseit bizonyos, legalábbis vitatható projektek támogatásáért cserébe.

Nem tudjuk, miként alakul majd a közigazgatási törvénykönyv a képviselőházi vita során és azt sem, milyen álláspontra helyezkedik majd Románia elnöke, amikor ki kell majd hirdetnie ezt a törvénykönyvet, de azt tudjuk, hogy Romániában az alkotmány értelmében a román a hivatalos nyelv.

A PSD–ALDE koalíció annyi játékot űzhet az RMDSZ-szel, amennyit csak akar, de anélkül, hogy aláásná a román nyelv használatát,

Hirdetés

és az ország alkotmányának megsértése nélkül – melyre oly sokszor hivatkozik, de melyet – íme – nem tart be. Elválik, hogy a nép ügyvédje (ombudsman – a szerk.) felfigyel-e majd ezekre az annyira sértő aspektusokra és az Alkotmánybírósághoz fordul-e az új közigazgatási törvénykönyv rendelkezéseit illetően.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés