Az Adevărul napilap időt és fáradságot nem kímélve lefordította Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Trianon évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából adott nyilatkozatát, jól felhergelte magát, majd számon kérte a román külügyminisztériumon, hogy miért nem reagál rá. A külügyi tárca a sajtó inszisztálása miatt végül megkésve válaszolt,
de nem olyan hangnemben, ahogy azt a sajtó elvárta.
Semjén Zsolt az ECHO TV-nek több Erdéllyel és a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatos kérdésről beszélt. A teljes felvétel itt található:
Olvasson még:
A román sajtó csak néhány részletet emel ki a negyedórás beszélgetésből,
olyan kijelentéseket, melyeket felháborítónak és nevetségesnek nevez.
Semjén Zsolt kifejtette:
- meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája volt;
- büszkék lehetünk arra, hogy túléltük a csonkítást, mert nem sok ország élte volna túl;
- ugyanakkor feladatunk, hogy a világ számára világossá tegyük, micsoda égbekiáltó igazságtalanság érte a magyar nemzetet, ezt tudatosítani kell magunkban, a világban és az utódállamokban is.
Továbbá elmondta:
- Románia nemcsak a magyarság autonómiájától fél, hanem retteg a másik két „fejedelemség” szétesésétől is;
- a gyulafehérvári nyilatkozat közjogilag nem volt legitim;
- a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem például a Pruton túli terület, mely Moldova Köztársaság része;
- a moldáviai románság nem akar Romániához tartozni, ezt a románok nem is tudják feldolgozni.
Teodor Meleșcanu külügyminiszter az elhangzottakra azt válaszolta, hogy nem célja egyetlen országgal sem háborúzni, főleg a szomszédos országokkal nem, inkább az foglalkoztatja, hogyan bővítse a kapcsolatokat a szomszédokkal. Magyarországgal az utóbbi időben sok előrelépés történt, és bízik abban, hogy ez folytatódni fog. Ugyanakkor hozzátette, nem tartja feladatának, hogy egy ország fontos vagy kevésbé fontos politikusának a nyilatkozatára reagáljon,
mindenkinek joga van a saját véleményéhez.
Az Adevărul annak kapcsán is megkérdezte a külügyminisztert, hogy az RMDSZ által a közigazgatási törvénykönyvbe rögzített módosítások alapján, a prefektusok hatalma visszaszorul a régiókban – és ezzel a módosítással magyar hatóságok is elégedettek. A tárca erre a tendenciózus kérdésre is kitérő választ adott: a román külügy továbbra is a román-magyar együttműködés, kölcsönös tisztelet és bizalom megerősítésének híve, ami etnikai hovatartozástól függetlenül, mindkét állam polgárainak az érdeke.
Ki gondolta volna?