Sokánt!
Jean St'Ay
2018. június 14. csütörtök, 08:56
Arról a pillanatról van szó, amikor Traian Băsescu ex-államelnök Gabriela Fireát, Bukarest főpolgármesterét ekézi.

A brutális szókimondásáról (is) híres volt hajóskapitány, bukaresti főpolgármester és államelnök a Facebook-oldalán pofozta feketére a román főváros jelenlegi, szociáldemokrata főpolgármesterét. Nos, egy dolog biztos: nem bánik csínján a hölggyel, ugyanis letahózza, és ez csak a kezdet. Ja, egy másik dolog is biztos: Băsescu úr szerint Emil Boc, Kolozsvár multikulturális polgármestere klasszissal jobb városvezér, mint a volt televíziós bemondónő.

És akkor innen idézzük Traian Băsescut, ízesebben úgyse tudnánk előadni a dolgot:

„Különbségek!

A Voluntari-i Tahó dízelmotoros autóbuszokat vásárol, a kolozsvári polgármester  elektromos buszokat.

A Voluntari-i Tahó aljas módon támadja Angela Gheorghiut (világhírű opera-énekesnő – a szerk.), a kolozsvári polgármester a teremből tapsol a TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – a szerk.) nagy művészeinek.

A Voluntari-i Tahó el akar lopni egy keveset Simona Halep dicsőségéből, és minden áron felmegy a színpadra a bajnok mellé. Kolozsvár polgármestere a lelátóról követte Halepet a FED kupán.

A Voluntari-i Tahó naponta elmondja nekünk az összes televízióban, mit fog tenni. Kolozsvár polgármestere néha beszámol arról, amit tett.

A Voluntari-i Tahó olyan előadásokba tolja a polgármesteri hivatal teljes költségvetését, ahol a művészeket messze a színvonaluk fölött fizetik. Kolozsváron az összes nagy fesztivál (Jazz int he Park, TIFF, Untold stb.) saját magát finanszírozza. (Erről azért lehetne vitatkozni – a szerk.)

Ez a különbség egy olyan polgármester között, aki a közösségért dolgozik, és egy rivaldafényre áhítozó Voluntari-i Tahó között, aki a polgárok összes pénzét a saját dicsőségébe fekteti.”

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26965
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.
Könnyű úgy válaszolni a kérdésre, hogy a kívül rekedt generáció egy ideig túl fiatal, egy idő után meg túl öreg volt. A probléma azért picit összetettebb.
Nem készül el ugyanis egy csomópont. Azonban...
Egy világjáró utcazenész volt az idei Jazz in the Street sztárvendége.
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.