Végtelen játszma
Szerző: Sorin Șerb
2018. június 12. kedd, 18:04
A kommunista múlt a lehető legkülönfélébb módokon kísért.

A civil társadalomnak támogatnia kellene a Securitatét leleplezni akaró történészek szakmaiságát.

„Tévednek, ha azt hiszik, hogy a Securitate kérdése a múlté. Szintén tévednek, ha azt képzelik, hogy Mădălin Hodor gondja kizárólag az övé.” A Társadalmi Párbeszédért Csoport (GDS) ezzel az üzenettel vonta szorosra a kört Mădălin Hodor történész körül, hogy megvédje a rá gyakorolt nyomásoktól. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) Kollégiuma fegyelmi eljárást indított ellene, mert azzal vádolják, hogy titkos dokumentumokat tett közzé. Nemrég megjelentetett egy listát, melyre az irattárban bukkant rá, és amely a Securitate egyik emigrációellenes dandárjától származik. A neveket és azonosító adatokat tartalmazó lista

igazi botrányt robbantott ki a kommunizmus bukása után 28 évvel, mert fontos és befolyásos személyek szerepelnek rajta.

A lista 1985-ben készült, amikor a Securitate vezetői állapot-felmérési célból leltárba vették az emberi erőforrásokat, tájékoztatta Mădălin Hodor a GDS székházában megjelenteket. Úgy tűnik, a listán szereplő személyeket arra használták, hogy a nemzeti-kommunista ideológia mítoszait, voltaképpen a román (főleg szocialista) kivételességet és Ceauşescu személyi kultuszát kihangsúlyozó protokronizmust tartsák életben a román emigráció soraiban.

De még csak nem is Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia jelenlegi elnöke múltbéli tevékenységéről van szó, állítja Vlad Alexandrescu, a Cioloş-kormány volt művelődési minisztere, aki szintjén jelen volt a GDS székházában. Hanem arról, hogy mindezeknek közvetlen és azonnali hatásuk volt a jelenre. „A Securitate és ügynökei köztünk vannak”. A múltbéli cselekedetek gyakran helyrehozhatatlan hatásokat okoztak és

a Securitate kérdését éppen ezért nem szabad a múltra korlátozni.

Annál inkább súlyos, hogy egy olyan intézmény, amely a Securitate leleplezésével foglalkozik, még titokzatosabbá teszi. Mi ennek az eredménye? Belső vizsgálatok és titkok leleplezésével vádolt CNSAS-kutatók megfélemlítése. Titkok? – kérdezik a GDS tagjai. Miféle titkok? Lehetnek még titkok a szekusok és a velük együttműködők cselekedetei, akik évtizedekkel ezelőtt tönkretették a társadalom legjobb részének zömét? Az irattárak mostanra kínkeservesen a közvélemény rendelkezésére állnak, miután egy ideig maguk a Securitate (az új titkosszolgálatok tisztjeiként újrahasznosított) farkasai voltak a több tíz kilométernyi aktasorok őrzői. De, ahogy azt Andrei Oişteanu antropológus megjegyzi, az irattáraknak hosszú és metaforákkal teli történelmük van a románok kollektív tudatában: tábornokok és a hadsereg őrizték azokat, félelem, babonák és hatalom forrásai lévén.

A demilitarizálásuk volt az irattárak demokratizálásának első jele. Most azonban egy másik jelenség nyilvánul meg, állítják a GDS tagjai:

az irattárak kezelésével foglalkozó intézmény rásimul a tanulmányozott és leleplezett téma, a Securitate intézményi kontúrjaira.

Stockholm-szindróma? A felelősségtől való félelemből következő intézményi mimetizmus? Kényelmesség? Majd kiderül. Ez egy súlyos tünet, állítják a Csoport tagjai, és azt bizonyítja, hogy a Securitate továbbra is jelen van, és nemcsak a járulékos utódai, hanem éppenséggel az aktív tiszteken keresztül is, akik a forradalom után olyan kulcspozíciókba kerültek, ahonnan fenntarthatták a nacionalista ideológia szellemét, sovén, homofób, totalitárius tézisekkel manipulálva választóikat.

Nem csoda, hogy így állnak a dolgok, véli a szintén GDS-tag és volt parlamenti képviselő Radu F. Alexandru. „Amikor a Parlament tagja voltam és a CNSAS működéséről szóló tárgyalásról folyt a vita, azon kevesek közzé tartoztam, akik támogattuk Ticu Dumitrescut, a kezdeményezőt és ezt a bizottsági és plenáris ülések jegyzőkönyvei tanúsítják.”

Ennek ellenére olyan törvény kerekedett ki belőle, melynek hatékonysága csak negyede volt az eredeti tervezetnek. Ennek ellenére azután, hogy Dan Voiculescut politikai rendőrségi tevékenységgel vádolták és bíróságokon küzdött azért, hogy holmi zavaros bírói ítéletekkel tisztára mossa hírnevét, a törvényt még tovább módosították és a CNSAS-ból csak látszatintézmény maradt.

„Nem véletlen, hogy Románia az egyetlen volt kommunista ország, amelyik nem fogadott el lusztrációs törvényt”,

szögezi le Radu F. Alexandru.

Milyen következményeket vonnak le a GDS tagjai? A civil társadalomnak nyomást kellene gyakorolnia a Hodor-listán szereplő akták titkosításának feloldásáért, melyek most a Külügyi Hírszerző Szolgálatnál (SIE) vannak. Ezen kívül a Hodor-ügyről az együttműködői listán szereplő személyekre kellene áthelyeznie a hangsúlyt. Miért lenne nemzetbiztonsági kérdés holmi együttműködők leleplezése? A másik elem a CNSAS-törvény módosítása lenne, mert a túlzott átpolitizáltság lehetetlenné tette ennek az intézménynek a működését. Ezen kívül szintén a civil társadalomnak kellene támogatnia azoknak a történészeknek a szakmaiságát, akik le akarják leplezni a Securitatét, az összes múltbéli és jelenlegi összetett elágazásával együtt. Ezek idealista megoldások, de mi egyebekért érdemes harcolni, ha nem ideálokért?

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26939
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.