Pénzügyeskedés
béel
2018. május 30. szerda, 07:41
Sebastian Vlădescunak egymillió eurónyi óvadékot kellett letétbe helyeznie ahhoz, hogy ne helyezzék előzetes letartóztatásba.

Kifizette Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter annak az egymillió eurós óvadéknak egy részét, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) annak fejében állapított meg, hogy ne előzetes letartóztatásban várja az ellene korrupció gyanúja miatt zajló vizsgálat eredményeit.

A volt tárcavezető a DNA közleménye szerint kedden délután egymillió lejt és százezer eurót helyezett letétbe egy bankszámlán, emellett három kilónyi aranyrögöt is felajánlott garanciaként – ezek értéke 109 ezer euró. De még nincs vége: 488 ezer euró értékű ingatlannal is jótállt a saját szabadságáért. Sőt további bankszámlákkal is kezeskedik érte.

Ennek nyomán a DNA nem rendelte el az előzetes letartóztatása helyezését, csupán 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte, ami annyit jelent, hogy legalább hetente egyszer jelentkeznie kell a lakhelye szerinti rendőrőrsön.

Mint megírtuk, Vlădescu esetében május elején állapították meg a hatalmas összegű óvadékot, miután kétrendbeli vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg.

A DNA szerint Vlădescu mandátuma idején két ízben is kenőpénzt kapott egy külföldi cégtől, amely a Bukarest-Konstanca vasútvonal felújítási munkálatait végezte.

A volt miniszter és az ügyben gyanúsítottként szereplő többi személy
összesen mintegy húszmillió euró kenőpénzt kapott a cégtől a 2005 és 2014 közötti időszakban
azért, hogy egyrészt azért vessék latba a befolyásukat, hogy az illető céggel kössön a román állam szerződést, és időben fizesse ki a munkálatok ellenértékét, másrészt azért, hogy egy másik vasútvonal-felújítási munka után visszafizessék a cégnek az áfát.

Maga  Vlădescu mintegy egymillió eurónyi kenőpénzt kapott.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26773
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.
Református szórványmagyarok, szász evangélikusok, bukovinai lengyel és székely katolikusok nyomában jártunk, megnéztük a román ortodoxok egykori kulturális fellegvárait is.