Életműdíjat kapott Mészáros Márta a TIFF-en

A magyar filmrendező Romániában forgatott karrierje kezdetén, amelynek egészéért díjazták most Kolozsváron. A közönség jutalma egy valószerűtlenül szép traumafilm volt.
Hirdetés
Mészáros Márta filmrendező életműdíjat vett át hétfő este Kolozsváron a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), majd levetítették a tavaly megjelent, Aurora Borealis – Északi fény című filmjét. 
 
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató a filmművészet élő legendájaként mutatta be Mészáros Mártát. Felidézte: még diákkorában látta Mészáros Márta első filmjeit a Bukaresti Film- és Színművészeti Akadémián, ahol sokat tanult a magyar filmművészeti iskoláról.
 
Mészáros több tucat kisjátékfilmet és dokumetumfilmet forgatott, és közel harminc nagyjátékfilmet. 1975-ös Örökbefogadás című filmjével rengeteg díjat, többek között Arany Medvét nyert Berlinben, az 1977-es Kilenc hónapot Berlinben és Cannes-ban is díjazták, a nyolcvanas években forgatott Napló-trilógia első darabjával, a Napló gyermekeimnek című filmmel 1984-ben Cannes-ban a zsűri nagydíját, a Napló szerelmeimnekkel pedig 1987-ben Berlinben Ezüst Medvét nyert.
 
Mészáros Márta Kolozsváron
 
Mészáros Márta nagy kedvvel mesélt a kolozsvári közönségnek | Fotók: Szabó Tünde
 
Romániába szinte hazatér, vallotta be Mészáros Márta a kolozsvári ünnepélyes díjátadón, hiszen a bukaresti Alexandru Sahia Filmstúdióban kezdte a dokumentumfilmes pályafutását 1958-ban, amikor a kommunista Romániát még Gheorghe Gheorgiu-Dej vezette. Moszkvai tanulmányai idején ismerkedett meg egy romániai magyar fiúval, akiért Bukarestbe költözött, és a fia is a román fővárosban született. Első dokumentumfilmjeinek egyikét, amelyet a romániai árvákról forgatott, nemrég találták meg és újították fel Londonban.
 
Most is szívesen jött vissza Romániába, hogy bemutassa a legutóbbi filmjét, a 2017-es Aurora Borealis – Északi fényt, amelynek egyik főszerepét Törőcsik Mari játssza. A nyolc évnyi rendezői szünet után forgatott film a háborús nemi erőszak témáját dolgozza fel személyes és fordulatos történeten keresztül. Nemcsak azért aktuális, mert egy bő hatvan évvel ezelőtti tragédia és következményei mindmáig meghatározhatják egy család mindennapjait, tagjainak identitását és egymáshoz való viszonyulását, hanem azért is, hogy jobban bele tudjunk gondolni a most például Szíriából menekülő nők helyzetébe, hangzott el a vetítés utáni beszélgetésen.
 
A második világháború után több hadsereg által is megszállt Ausztria háborús gyermekeinek sorsát a teljes tabu korszaka után már a mi századunkban kezdte el kutatni többek között dr. Barbara Stelzl-Marx történész, Ausztria 1945-55 közötti, szovjet megszállásának szakértője, tudtuk meg Pataki Éva forgatókönyvírótól, aki nagyon hiányol egy hasonló kutatást Magyarországról. 
 
Pataki Éva és Mészáros Márta Kolozsváron
 
Pataki Éva harminc éve dolgozik együtt Mészáros Mártával
 
A történész rengeteg interjút készített a háború gyermekeiként felnőtt emberekkel, ő a háborúból született gyermekek kifejezést használja arra hivatkozva, hogy a szülők nem találkoztak volna, ha a háború nem sodorja egymás mellé őket. Ezekből származik az Aurora Borealis egyik meglepő történetszála is, ahol szerelem fűződik egy bécsi lány és a szovjet hadsereg egy tisztje között.
 
A megtörtént tragédiák és egzisztenciális döntések eltitkolását a gyerekek akkor is megérzik, ha egyébként rendezett, szerető családi környezetben nőnek fel. Mészáros Mártát rendezőként az is érdekelte, és igyekezett kibontani a filmben, hogyan befolyásolja hosszú távon is az anya-lány viszonyt (sőt akár a lány pár- és karrierválasztását is) az, ha nem az igazságot vagy nem a teljes igazságot tudja saját származásáról.
 
Lehet élni titkolózva, a fontos dolgokat egymás elől elhallgatva, és az is nagyon érdekes, hogy hogyan, mondta a rendező, illetve honnan veszi valaki az erőt, hogy több évtizednyi hallgatás után mégis megossza családjával a legtragikusabb titkait. Egészséges kapcsolatok működtetéséhez az igazság kimondását nem lehet megúszni – vonta le a rendező a következtetést a filmben és a beszélgetésben is –, legyen a kimondás bármilyen fájdalmas az elmesélőjének vagy a hallgatójának.
 
 
A halmozott traumákhoz képest (a megtörtént tragédia, az eltitkolás, majd a kimondás) a film kifejezetten szép, lírai, helyenként álomszerű fényekkel és képekkel dolgozik, és néhol fontos szereplők karakterét hanyagolja el. Viszont lehet érvelni amellett, hogy az emberi emlékezet is pont így működik.
 
Mészáros Márta a TIFF 3×3 szekciójának egyik rendezője a három közül, akinek ebben a szekcióban három filmjét vetítik:
  • az Örökbefogadást május 30-án hattól a Florin Piersic moziban,
  • a Napló gyermekeimneket ma 20:15-től, illetve június 3-án reggel tíztől a Sapientián,
  • az Aurora Borealis – Északi fényt május 30-án este nyolctól a Iulius Mall plázamozijában.

Hirdetés