Forradalmi
béel
2018. május 24. csütörtök, 11:40
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.

Petre Roman volt miniszterelnök sem ússza meg az alaposabb nyomozást az 1989-es forradalom idején elkövetett törvénytelenségek ügyében – a katonai ügyészség csütörtökön ellene is kiterjesztette a nyomozást, így már a december 22-i események kezdetétől folytatott tevékenységének egésze miatt zajlik ellene az emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított bűnvádi eljárás.

A katonai ügyészség emlékeztet, hogy Roman oszlopos tagja volt az országot irányító Nemzeti Megmentési front Tanácsának, majd december 26-ától miniszterelnökként tevékenykedett.

A politikus, aki már a tanács megalakításától annak egyik fontos, döntéshozatali jogkörrel felruházott tagja volt,

olyan katonai akciókat hagyott jóvá, amelyek közül sok diverziókeltés céljával zajlott.

A döntések nyomán teljes harci fegyverzetben irányítottak katonai egységeket az ország nagyobb településeire, úgy, hogy szándékosan elmulasztották az egységek koordinálását. Emellett éjszakai is kivezényeltek katonai egységeket, anélkül, hogy biztosították volna a kommunikációt köztük és a már terepen levő egységek között. Közben a Román Televízióban többször is arra szólították fel a felelőtlen módon felfegyverzett polgári lakosságot, hogy vonuljanak ki bizonyos városi objektumok védelmére.

Mindez a terroristák garázdálkodásáról szóló általános pszichózis közepette történt,

miután folyamatosan a terrorista ellenség tevékenységéről szóló álhíreket terjesztettek el.

Ezeket a katonai és a polgári tájékoztatási eszközökön keresztül egyaránt terjesztették. Mindezek súlyos következményeket – emberek halálát, súlyos testi vagy szellemi sérülését, szabadságuktól való megfosztását, valamint értékes javak pusztulását – vonták maguk után.

Roman abszurdnak és groteszknek nevezte a vádakat, mondván: 21-én este még ő is a barikádokon volt, nem volt semmilyen összeesküvő csoport tagja, a vizsgált parancsok pedig katonai parancsok voltak.

A katonai ügyészség kedden Ion Iliescu volt államfő ellen terjesztette ki a nyomozást az 1989. december 22-27. között végzett tevékenysége kapcsán is.

Mint megírtuk, Klaus Iohannis államfő áprilisban hagyta jóvá a bűnvádi eljárást a forradalom idején vezető tisztséget betöltő személyek ellen.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26713
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.