Süllyed
Szerző: Cristian Câmpeanu
2018. május 23. szerda, 16:10
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.

Elviselhetetlen szintet ért el Liviu Dragnea pofátlansága és arroganciája. Nemcsak megvádolta Iohannis elnököt, hogy hazudott az első negyedévre vonatkozó költségvetés-végrehajtás adatait illetően, de azzal is, hogy a „nemzetbiztonságot” veszélyezteti „hazug” információk terjesztésével, melyek zavart és pánikot kelthetnek a hazai piacon, továbbá bizalmatlanságot a nemzetközi piacon. Vagyis: a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyíltan, álcázás nélkül átvett egy Ceauşescu-rezsimre jellemző hozzáállást: bárki,

aki kétségbe vonja a PSD gazdaságpolitikájának jótéteményeit hangoztató hivatalos propagandát, szabotázst és nemzetbiztonság elleni merényletet követ el.

Iohannisnak a csapnivaló első negyedéves mutatókra vonatkozó „hazugságai” a Pénzügyminisztérium egyik nyilvános, az intézmény honlapján megtalálható dokumentumából származnak.

Dragnea e hivatalos adatok megcáfolása érdekében munkára serkentette embereit, akik egy sor új adattal álltak elő, melyek nem hivatalosak, hanem a „kormány által vállaltak” és nem az év első negyedére, hanem az első négy hónapra vonatkoznak. Dragnea „emberei” alatt  például a következőket értem: Viorel Ştefan (jelenleg kormányfő-helyettes, korábban pénzügyminiszter is volt – a szerk.), elvileg az a hivatalos tekintély, akinek politikailag semlegesítenie kellene a Pénzügyminisztérium véleményét, az Országos Statisztikai Hivatal (INS), mely – amióta közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe került – már nem örvendhet és nem is szabad semmilyen hitelességnek örvendenie, továbbá a házi közgazdászok. Ezek közül a két legismertebb Cristian Socol, a kormányprogram társszerzője és – a Ziarul Financiar szerint – a Dragnea által Mugur Isărescuhoz (a Román Nemzeti Bank kormányzója – a szerk.) intézett híres levél szerzője, valamint Dan Armeanu, a Pénzügyi Kar professzora. Azt a feladatot kapták, hogy cáfolják meg az elnök „apokaliptikus” álláspontját és ezt mindketten végrehajtották:

rózsaszín és megnyugtató képet festő szövegeket közöltek a nemzetgazdaságról, elítélték a Romániának ártó „válságapostolok”-at

és arra a következtetésre jutottak, hogy nincs semmilyen válság és nem is lesz. Sőt, azt is kikövetkeztették, hogy az Európai Bizottságtól az IMF-ig mindenki a kormány sikereit és a „fenntartható” növekedést igazolja és amúgy is, sohasem éltünk jobban, mint most.

A kettejük által felhasznált érveket és számokat aztán a párt politikai használatára szánt úgynevezett bullet-points-okba sűrítették, melyek alapján aztán Dragnea megjelent a tévében, hogy hazaárulással vádolja Iohannist. Ez az egész játék egy álcaháló, amely alatt a mutatók manipulálással „jó hírekké” változnak, hogy a végén a kívánt eredményt mutassák. Az a gond, hogy egy autoriter hatalom vitathatatlan politikai igazságnak állítja be ezt a fikciót.

Azért tudjuk, hogy így történt, mert – például – Dragnea azóta, hogy a tévékben a gazdaság helyzetéről beszélt, most először említett egy „fixtőke-képzés”-nek nevezett obskúrus mutatót, mely állítólag nőtt. Azért tette ezt, mert Armeanu úr egy jelentősen, 2017-ben 4,7 százalékkal megnövekedett „bruttó fixtőke-növekedés”-ről beszél. Ez az a fajta mutató, amellyel port hintenek a közvélemény szemébe, hogy elrejtsék a beruházások hiányának igazságát. Például a „bruttó fixtőke-növekedés”-be beleszámít a metrószerelvények cseréje és Firea (Gabriela Firea bukaresti főpolgármester – a szerk.) városházi cégeinek székházakkal, gépkocsikkal és logisztikával történő ellátása is, de ezeket nyilvánvaló okok miatt nem lehet „beruházásoknak” tekinteni.

Egyéb példák a csalóka mutatókra az államadósság GDP-arányos látszólagos csökkenése –

a 2016-os 37,6 százalékról 35,2 százalékra 2017-ben –, miközben az államadósság abszolút értékben folyamatosan növekszik (2017-ben 15 milliárddal), vagy a hiányok „fenntartható” szintjei, melyeket számítási trükkök és a beruházásokra szánt, folyamatosan elodázott kiadások visszafogásának kombinációjával tartanak fenn.

Ám vannak pontok, ahol a hazugság és a valóság eltorzítása véget ér, nevezetesen ott, ahol a piaci tényhelyzetet nem lehet elrejteni vagy kozmetikázni. Az egyik töréspont a kormány folyamatos likviditásválsága, amely az egész 2017-es évet jellemezte és 2018-ban tovább súlyosbodik. A finanszírozási igény idén 74 milliárd lejre nőtt, amelyből 50 állandó maradt az adósság finanszírozására, 24 pedig – csaknem két és félszeres növekedés 2016-hoz képest – a költségvetési hiány fedezését szolgálja. Másképp mondva, a kormány a bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások fedezésére és a helyi klientúra finanszírozásának biztosítására hónapról hónapra hiteleket vesz fel és egyre drágábban, mert a piac kamatemeléssel reagál a nagy likviditásigényre. A kormány az utóbbi években viszonylag állandó kamatokkal kapott hiteleket mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Ez már nincs így. Az állampapírok kamata mind a tíz-, mind az ötéves lejáratúak esetében folyamatosan növekszik, 4 százalékot meghaladó szintekre. A kormány a hónap elején 324 millió hitelt vet fel, 2022. márciusi lejáratra, 4,04 százalékos, folyamatosan növekvő átlagos éves kamatra. Vagyis

a kormány hétről hétre egyre drágábban vesz fel hitelt.

A nemzetközi piacokon is hasonló a helyzet, ahol Románia esetében áprilisban 1,3-ról 1,7 százalékra nőtt a kockázati jutalék (Credit Default Swap).

A román gazdaság állítólagos teljesítményéről szóló második példa a folyó fizetési mérleg hiányának folyamatos növekedése. Mugur Isărescu nemrég figyelemre méltó idézettel szolgált: „Costin Murgescu professzor a következőket mondta a 80-as években, amikor a termelésről és sok más dologról hazudoztak: egyetlen dologban nem hazudhatsz – a kifizetési mérleggel kapcsolatosan.”

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26702
Bemutatta megingathatatlannak tűnő bizonyítékait a református egyház jogi képviselője, a csütörtöki bírósági döntés azonban teljes mértékben kiszámíthatatlan. Aztán Strasbourg következhet.
Kérdés: a kizárólag a lakók zsebét terhelő nagy homlokzatfelújítási kampány után mi lesz a graffitisekkel? Kitiltják őket? Járőrözni fognak a kedves városatyák? Na?
A mioritikus nemzeti mítoszokat élvezettel és szakértelemmel romboló román törtnész továbbra is kényelmetlen figura a nackórollert hajtó román gondolatvezérek számára.
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Az éppen zajló 4. Kolozsvári Zsidó Napokon hangzottak fel Eisikovits Mihály dallamai Laczkó Vass Róbert színművész előadásában, Nagy Gergő zongorakíséretével.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.