Székelyveszély
Szerző: Marius Pașcan
2018. május 22. kedd, 17:04
Pár zaftos kulcsszó egy igazi román nemzetvédő hazafi politikus parlamenti interpellációja kapcsán.

Mariu Paşcan Maros megyei PMP-képviselő (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) Románia kormányához, Vasilica Viorica Dăncilă miniszterelnök asszonyhoz és Teodor Meleşcanu külügyminiszter úrhoz intézett képviselőházi interpellációja:

A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának önkormányzati szakbizottsága Kovászna Megye Tanácsa meghívására a 2018. május 30-31. időszakban Kovászna megyében, Bálványosfürdőben tartja rendes ülését, melyet konferencia követ A helyi és regionális hatóságok idegennyelv-használata címmel, amelyre 10 ezer lejt fordítanak Kovászna Megye Tanácsa helyi költségvetéséből. Tájékoztatom önöket, hogy az RMDSZ-es Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét megválasztották a strasbourgi Régiók Kamarája alelnökének. Azt a Grüman Róbertet, aki az idők folyamán

következetesen kiállt az úgynevezett „Székelyföld” etnikai kritériumokon alapuló területi autonómiáért és a magyar nyelv romániai hivatalossá tételéért.

A sajtóban megjelent információk szerint az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának jelentéstevője, Magyar Anna, aki részt vesz a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájában rögzített rendelkezések végrehajtására vonatkozó jelentés elkészítésében, a helyi hatóságok meghívására néhány nappal ezelőtt tájékozódási látogatáson járt Kovászna megyében. Ebből az alkalomból egy sajtókonferencián kiemelte a helyi hatóságok igyekezetét és erőfeszítését a magyar nyelv közigazgatási használatát illetően, de azt is, hogy vannak bizonyos gondok a Románia által csaknem tíz éve ratifikált kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartája rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása terén. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának jelentéstevője már előre ítéletet is mondott, rámutatva arra, hogy „a Megyei Tanács részéről megvan ez az erőfeszítés, hogy biztosítottak legyenek ezek a kisebbségi jogok, de – ahogy ők elmondták – mintha

összekötött kézzel és lábbal kellene táncolniuk és nem rendelkeznek elegendő lehetőségekkel e törvények megfelelő alkalmazására”.

(…) „A kétnyelvűségi jogoknak ez a biztosítása bizonyos költségeket és pénzügyi gondokat is maga után von, amelyeket helyi és regionális szinten kell megoldani. A jelentésben bizonyos egyértelmű szabályoknak kell szerepelniük e költségvetés biztosítása céljából, mert egész Európában különbözőképpen alkalmazzák és értelmezik őket”, mondta még Magyar Anna.

Íme, mit nyilatkozott Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa jelentéstevőjének említett látogatása kapcsán: „Nyilvánvaló, hogy a kérdésnek az a megoldása, ha a magyar nyelv a román mellett hivatalossá válik Székelyföldön, ezt a megoldást javasolják a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájában is”, kiemelve azt, hogy ami a nyelvi aspektusokat illeti, nem kívánnak többet, mint amennyi más európai országokban általánosan elfogadott.

Íme, mit nyilatkozik Grüman Róbert, Kovászna megye tanácsának RMDSZ-es alelnöke, a strasbourgi Régiók Kamarájának alelnöke is:

„A nyelvkérdés valós gond azoknak a diszkriminációknak a hosszú listáján, melyekkel naponta szembesül a romániai magyar közösség.

Sokszor halljuk azt, hogy Románia mintaország az etnikai kisebbségek védelmét illetően, de teljesen más a valóság. Azok a missziók, melyeknek az adatok feltárása a feladatuk, bizonyítani tudják, hogy egy ország miként viszonyul a területén élő őshonos nemzeti kisebbségekhez, miként tiszteli ezeket a közösségeket és kulturális változatosságukat, vagy ellenkezőleg, a kisebbséget a többségi társadalom és a társadalmi elit tehernek tekinti.”

Tehát az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Önkormányzati Szakbizottsága május végén Bálványosfürdőn ülésezik Kovászna megye tanácsának meghívására. Ebből az alkalomból egy konferenciát is szerveznek majd a helyi közigazgatási többnyelvűségről. Erre az eseményre várhatóan 47 ET-tagország helyi közigazgatásainak képviselői érkeznek majd, a küldöttségek tagjainak pedig alkalmuk lesz megismerkedni a romániai kisebbségek helyzetével, a többnyelvűség helyi közigazgatáson belüli alkalmazására összpontosítva. Az Európa Tanács közzétett egy jelentést, melyben elismeri, hogy Románia – mértéktelenül – biztosítja az anyanyelvhasználatot a területén élő kisebbségek közül több esetében, amikor kulturális tevékenységekről van szó, de

felszólította hazánkat, hogy bővítse a keretet, a jogi és gazdasági területet is bevonva.

Miniszterelnök asszony és miniszter úr, elengedhetetlennek és szükségesnek tartom, hogy képviselőket jelöljenek ki Románia kormánya részéről, akik részt vesznek majd az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a Kovászna megyei Bálványosfürdőn tartott önkormányzati szakbizottsági ülésén. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó megye helyi közigazgatásának egyes képviselői mindent elkövetnek, hogy félretájékoztassanak, azt állítva, hogy Romániában nem tartják tiszteletben, sőt megsértik a magyar kisebbség jogait és Románia alkotmányának rendelkezései ellen érvelnek, hogy a magyar nyelv a román állam második hivatalos nyelvévé váljon, valamint

hazánk etnikai kritériumok szerinti területi feldarabolása mellett.

Ezzel kapcsolatosan azt követelem, hogy tájékoztassanak Románia hivatalos álláspontjáról, melyet ismertetni fognak az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Önkormányzati Szakbizottságával, illetve a Románia kormánya által a szóban forgó eseményre kijelölt képviselők személyéről.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26687
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.