Kép: Kárpáthír.com
Álompolgárság
béel
2018. május 17. csütörtök, 07:32
Az ukrán államfő visszavonta azt a javaslatot, amellyel a kettős állampolgárokat könnyebb lett volna megfosztani ukrán állampolgárságuktól.

Petro Porosenko ukrán elnök visszavonta azt a törvénymódosítási javaslatát, amelynek értelmében egyebek mellett megfosztanák ukrán állampolgárságuktól azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek más országok választásain, illetve külföldi útlevelet használnak ki-, illetve beutazáskor az országhatáron – jelentette szerdán az UNIAN ukrán hírügynökség.

A kijevi parlament honlapján is regisztrálta az állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslat visszavonását. Az államfő által 8297-es számon április 19-én beterjesztett javaslat alatt május 16-i keltezéssel az szerepel, hogy az előterjesztést visszavonták.

A Magyarország által többször is bírált indítványt elsősorban a Moszkva által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élőkre szabták, de

ugyanúgy vonatkozott volna az ország minden állampolgárára, így a kárpátaljai magyarokra is.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter április végén úgy fogalmazott, hogy Kijev újabb csapást mér a kisebbségi jogokra, ha elfogadja a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló javaslatot.

Az állampolgárságról szóló törvényt módosító indítványt bírálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője is a múlt hónap végén Washingtonban tett látogatásakor. A tervezet szövege szerint

az ukrán és egyben más állampolgársággal is rendelkezők elveszíthették volna ukrán állampolgárságukat, ha külföldön rendezett választásokon szavaznak,

illetve részt vesznek más állam választásának megszervezésében, lebonyolításában, és ezt az adott ország állami vagy helyhatósági szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban, illetve weboldalain szereplő adatok bizonyítják.

Porosenko a módosítási indítványt egy hónappal azután terjesztette be, hogy a március 18-án tartott orosz elnökválasztást Kijev heves tiltakozása ellenére megrendezték a jogtalanul annektált Krím félszigeten is.

Az előterjesztés értelmében szintén eredményezhette volna az ukrán állampolgárság elvesztését az, ha valaki az országhatárt külföldi útlevelével lépi át, vagy felhasználja azt Ukrajna területén, és ezt a határőrszolgálat, illetve más ukrán állami szerv rögzíti.

Ukrajna alkotmánya Kijev értelmezése szerint nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, ugyanakkor a gyakorlatban semmilyen büntetéssel nem sújtják az ország lakosai közül azokat, akik az ukrán mellett más állampolgársággal is rendelkeznek. Eddig – legalábbis a nyilvánosságra került információk alapján – csak egy-két egyedi esetben fosztott meg valakit az államfő az ukrán állampolgárságától.

Az ET-hez fordult Szijjártó, amiért az ukránok nem tárgyalnak a diszkriminatív oktatási törvényről
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismét az Európa Tanács főtitkárához fordult a kárpátaljai magyarok ügyében.
A tárcavezető levelében tájékoztatta az Európa Tanács főtitkárát arról, hogy bár a Velencei Bizottság javaslatai az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban már fél éve ismertek, az ukrán parlament és kormány nem hajtotta végre azokat. A magyar kisebbség anyanyelven történő tanulását súlyosan korlátozó törvény felfüggesztéséről mostanáig nem döntött az ukrán parlament, és az ukrán vezetők máig nem kezdték meg a tárgyalásokat a magyar kisebbség vezetőivel az oktatási törvényről.
A magyar külügyminiszter tájékoztatta Thorbjorn Jaglandot arról is, hogy ráadásul az oktatáson kívül más területeken is a már meglévő, szerzett kisebbségi jogok elvétele zajlik. A jelenleg ismert nyelvtörvény-javaslatok ugyanis szintén jelentősen korlátoznák a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát a hivatalos ügyintézés és a kulturális élet területén is - közölték.
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26622
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.