Lucian Pintilie 2011-ben átveszi a TIFF kiválósági díját (forrás: cinemarx.ro)
Miért húzzák a harangokat, Mitică?
pazs
2018. május 16. szerda, 23:36
Nyolcvannégy éves volt. Megkerülhetetlen életművet hagyott hátra.

Lucian Pintilie, a román film- és színházművészet egyik legkiválóbb alkotója szerda este 9 óra körül elhunyt a bukaresti Elias kórházban – közölte az Agerpres hírügynökséggel az egészségügyi intézmény szóvivője, Silvius Negoiță. A rendező, forgatókönyvíró, producer hosszas betegség után, 84 éves korában távozott az élők sorából. 

Lucian Pintilie 1933. november 9-én született a ma Ukrajnához tartozó Tarutinóban. A bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem színház tanszékén diplomázott 1956-ban. Színházi rendezőként kezdte alkotói pályáját, több fővárosi teátrumban – többek közt a Bulandra Színházban – állított színpadra emlékezetes előadásokat, amelyekkel nemzetközi téren is elismertséget szerzett. Filmrendezőként 1965-ben debütált a Duminică la ora 6 (Vasárnap 6 órakor) című filmmel. Talán legnagyobb visszhangot kiváltott filmje az 1970-es Reconstituirea (A helyszíni szemle), amelyet néhány hét után vissza is vontak. A Bulandra Színházban 1972-ben színpadra állított Gogol-rendezését, A revizort is betiltották, a következő évben Pintiliének el is kellett hagynia Romániát. 1974-ben Párizsban állapodott meg.

1980-ban visszatér Romániába, hogy megrendezze a Caragiale Farsangja ihlette, De ce trag clopotele, Mitică? (Miért húzzák a harangokat, Mitică?) címet viselő filmet. Ám a munkát leállították az akkori kultúrfelelősök, és a film a Jilavai Nemzeti Filmarchívumba került, ahonnan csak 1990 októbere után jutott a képernyőkre. Pintilie maga is csak 1990 után tért vissza ismét az országba és vált a Román Kultúrminisztérium Filmművészeti Alkotási Stúdiójának igazgatójává.

Terminus Paradis című filmjéért megkapta 1998-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál a zsűrijének különdíját. 

Lucian Pintiliét 2007-ben Gopo-életműdíjjal, 2008-ban a Románia Csillaga érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26621
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.