Fanny Ardant és rengeteg magyar az idei TIFF-en

A brutális kaszabolásoktól a finom kis lélekrezdülésekig, a szovjet kasszasikerektől a legfrissebb európai díjazottakig már megint mindent vetítenek Kolozsváron. Mindent IS.
Hirdetés
Ifjú titánok vállán hozza vissza a klasszikusokat és a letűnt idők mozijait az idén 17. TIFF május 25. és június 3. között. A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál magja a 12 versenyfilm, amely rendezőjének első, legfeljebb második nagyjátékfilmje lehet. Idén két hazai film is indul a díjakért, és mindkettő angol címen szerzett hírnevet: Adina Pintilie Touch Me Not provokatív debütfilmje azután nyert Arany Medvét Berlinben, hogy már beválogatták a TIFF versenyfilmjei közé, Andrei Crețulescu melodrámája, a Charleston pedig Locarnóban debütált.
 
A versenyszekcióban tűnnek fel (vagy le) az ifjú filmes titánok, akik közül a 2018-ban Oscarral is díjazott Sebasitan Lelio chilei filmrendező számít a fesztivál leghíresebb felfedezettjének: 2007-ben ő nyerte el a TIFF Trófeát La sagrada familia című filmjével – emlékezett vissza a mai sajtótájékoztatón Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Idén sem marad ki a menüből, Disobedience című legújabbját nagyon melegen ajánlják a tiffesek.
 
Mihai Chirilov, Tudor Giurgiu és Cristian Hordilă | Fotó: Szabó Tünde
 
A TIFF-triumvirátus: Mihai Chirilov, Tudor Giurgiu és Cristian Hordilă | Fotó: Szabó Tünde
 

Díjazottjait nem veszíti szem elől a TIFF, 

pár éve nekik hozta létre a Szolgálatos gyanúsítottak szekciót, ahol a TIFF-en megszeretett rendezők későbbi filmjeit is vetítik. Idén a nyitófilm, a Foxtrot is ilyen lesz, a Libanonnal már befutott Samuel Maoz hazájában hatóságilag bojkottált filmjét látjuk majd először a főtéri óriáskivetítőn. A rendezőt a megnyitóra elkíséri a főszereplőt alakító izraeli filmsztár, Lior Ashkenazi és a stáb több tagja. 
 
Vagyis kivételesen nem közönségfilmet vetítenek a koranyári estén, hanem olyan családi drámát, amelyet Izrael idén letiltott az Oscar-jelölésről, mert a központjában ugyan családi sztori áll, de Izraelben játszódik, amely korántsem a legkonfliktusmentesebb ország, és ezek a politikai, etnikai, katonai konfliktusok nagyon is jelen vannak az izraeli átlagpolgár életében.
 
A Magyar Film Napja és a Román Filmnapok is olyan szekciója a fesztiválnak, ahol a két ország filmtermésének legújabb darabjait mutatja be, és a 49 rövidfilmet is a legfrissebbek közül szokták válogatni. A legújabb és legprovokatívabb filmek mellett az is gyorsan évtizedes hagyománnyá vált a TIFF-en, hogy a klasszikus európai filmgyártás klasszikus sztárjait, díváit Kolozsvárra csábítsa és díjazza.
 

Idén Fanny Ardant a fesztivál díszmeghívottja,

aki több mint száz filmben szerepelt, és kettőt már rendezett is. Életműdíját a zárógálán adják át, addig több filmben is megnézhetjük, például a legújabb, 2017-es szerepében is: a Lola Paterben a fiával kibékülni készülő, transznemű anyát alakít. A beharangozó szerint a rendezőnek saját édesanyja javasolta, hogy csakis Fanny Ardant alakítsa a szereplőt annak alapján, ahogy Truffaut utolsó filmjében, a Vivement Dimanche-ban látta a nyolcvanas években. 
 
Fanny Ardant
 
Fanny Ardant | A kép forrása a tiff.ro
 
Ez utóbbit szintén vetítik a TIFF-en, ahogy Ardant két saját rendezését is, a 2009-es Hamu és vért, amelyet 90 százalékban Romániában forgatott sok hazai színésszel, illetve a 2016-os Le divan de Stalint, amelyben az idős Sztálint Ardant jelenlegi élettársa, Gérard Depardieu alakítja, sőt a beharangozó szerint brillírozik benne. Tudor Giurgiu nagyon örülne, ha Depardieu is Kolozsvárra látogatna, de ez még egyáltalán nem biztos, osztotta meg a fesztiváligazgató kétségeit és reményeit az újságírókkal.
 
Ugyancsak francia sztár és kultfilm fogja zárni a fesztivált: Luc Besson 1988-as remeke, A nagy kékség. Főszereplője, az alakításért César-díjat kapott Jean-Marc Barr is közönség elé áll, de nem csak miatta lesz érdemes újranézni a filmet, hanem mert Mihai Chirilov fesztiváligazgató szerint lenyűgöző élmény lesz a rengeteg látványos, vízalatti felvétel a főtéri óriáskivetítőn.
 

Magyarok árasztják el a fesztivált

A TIFF a hazai filmgyártás sztárjait is szokta díjazni, idén Széles Anna és Dan Nuțu színészek kapnak életműdíjat. Az 1989-es emigrálásáig a kolozsvári színházban játszó Széles Annát a TIFF-en Liviu Ciulei 1965-ös, Cannes-ban is díjazott Akasztottak erdejében láthatjuk, illetve a ’60-as években Kolozsváron forgatott Gaudeamus igiturban.
 
Szintén a kolozsvári magyar színház színésze Imre Éva, aki most a TIFF tízes színészválogatottjában tűnik fel. A Tízen a filmért kezdeményezéssel a fesztivál évek óta ajánlja a filmesek figyelmébe a színházban kiváló teljesítményt nyújtó színészeket, színésznőket, akik eddig még nem jutottak filmszerephez.
 
Tudor Giurgiu
 
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató az ifjú tehetségekről és befutott sztárokról | Fotó: Szabó Tünde
 
A Magyar Film Napja szekció és meghívottjai mellett idén a 3×3 szekció három rendezője közül is kettő magyar: Szabó István és Mészáros Márta három-három alkotását láthatjuk majd a fesztivál tíz napja során. Mészáros Márta maga is jelen lesz a fesztiválon. Szabó Istvánt betegsége akadályozza meg, hogy Kolozsvárra látogasson, sajnálkozott Tudor Giurgiu.
 
Az ifjú tehetségek és az évtizedek óta sikeres filmesek alkotásai közé a TIFF szép lassan olyan széles kínálatot épített fel, hogy azt 
 

nemcsak megnézni, de már átnézni is lehetetlen feladat.

Ez idén összesen 227 filmet jelent, amelyek közül 49 rövidfilm. Idén mindezt tetézte a politikai korrektséget feszegető, külön tematikus szekcióval úgy, hogy persze maradnak a már hagyományos szekciók is: az Árnyakban jókat lehet rettegni, a Shadow Shortsban is patakokban folyik a vér, a Határok nélkült az nézze, aki nyitott bármire, a Supernovában a más fesztiválokon frissen díjazottakat lehet megnézni, ha valaki biztosra akar menni. Természetesen idén is lesz HBO-nap, és minden eddiginél sűrűbb a dokumentumszekció.
 
A Supernova idei egyik húzóneve a román sztároperatőr, Oleg Mutu, ő filmezte a hamarosan Cannes-ban debütáló Donbaszt, az ukrán Szergej Loznica filmjét, amely Cannes után egy héttel látható már Kolozsváron is.
 
Az országokra fókuszáló két szekció közül az egyik idén a fiatal bolgár filmtermést mutatja meg, amely a román újhullám lecsengése után sorra nyeri a nyugat-európai fesztiválokat, a másik pedig, az Emlékek a Szovjetunióból nosztalgiaszekciónak ígérkezik. Itt nyolc olyan szovjet kasszasikert mutatnak meg, amelyek egyrészt kedves emlékei a szüleink generációjának, másrészt egy letűnt ország és korszak egzotikus termékeiként lehetnek érdekesek a mai fiatalok számára – reménykedik a fesztiváligazgató.
 

És akkor még nem is említettük a valóban egzotikumokat,

bár a zeneieket korábban már igen. Idén debütál a TIFF-en a koszovói filmgyártás, egy igencsak elszállt prágai filmfesztivál és az ennek kolozsvári helyszínt biztosító H33 nevű – mi is? talán leginkább – udvar. Ez Kolozsvár legújabb és leghipszterebb találkapontja, jellemezte Mihai Chirilov, ahol a Shockproof Film Festival performansz-vetítései zajlanak majd. 
 
Aki tutira meg akar lepődni, az ide jöjjön, a vetítéseket ugyanis a prágai fesztiválosok élőben kommentálják és mindenfélét művelnek a performanszok során, amit mozikban nem szokás. Az egyik filmet például VHS-kazettáról fogják vetíteni, az alkalomra pedig kukákat kértek a prágaiak, de Chirilov ennél többet nem akart elárulni a meglepetésekből. Amelyekre persze a nézők is szabadon reagálhatnak, sőt kifejezetten bátorítják a választ a szokatlan intervenciókra.
 
Mihai Chirilov
 
Mihai Chirilov művészeti igazgató bátorít | Fotó: Szabó Tünde
 
Ha már helyszínek: idén kiesik (hálistennek, mert évtizedek óta büdös) a Tisztek Háza, és a Művész Mozi felújítása sem fejeződött be. A szokásos mozik mellett a TIFF idén betelepszik az Urania volt moziba, ahol zenés filmek, koncertek, bulik lesznek majd. Alkalmi helyszínné válik a Bricks étterem is, ahol nemzetközi séfek főznek majd azoknak, akik a normál jegyár többszörösét hajlandók kifizetni a Film Food szekció gasztrofilmjeiért és a vetítéseket követő vacsorákért.
 
Már nem egzotikum a virtuális valóság, idén másodjára lepik el a VR-szemüvegek a fesztivált az infiniTIFF workshopon és bemutatókon. Végtelenített mozi, YouTube-videók és száz lejért félnapos konferencia a történetmesélés új technológiáiról és üzleti modelljeiről – a fesztivál high-tech része idén a Central áruház hátsó traktusában lévő ClujHub közösségi irodáiban lel otthonra.
 

Mivel a TIFF alapvetően jobb, mint Románia,

idén nem egy, hanem két centenáriumot is ünnepel. Az egyik természetesen az egyesülés centenáriuma, amire a TIFF szándékosan nem melldöngetve vagy dogmatikusan történelmi filmekkel készült, hanem a múlt rendszerben készült, de itthon vagy külföldön valódi közönségsikert aratott filmeket vetít.
 
Románia mellett száz éve született a legjelentősebb svéd filmrendező, Ingmar Bergman, akit a fesztivál nemcsak digitálisan felújított filmjeivel ünnepel, hanem egyik mesterművéből, a Persona című filmből inspirálódott a TIFF idei szpotja is. Két hazai sztárral, Maia Morgensternnel és Oana Pelleával, és persze hazai csavarral a végén:
 
 

Két lejjel drágább lett minden,

de ez csak inflációs drágulás, mondta el Cristian Hordilă fesztiválmenedzser. Azaz 14 lejért lehet bejutni egy filmre, a 8 lejes kedvezményes jegyek idén már 10 lejbe kerülnek. Az élőzenés vetítések 20, a koncertek 30 lejbe kerülnek, akárcsak a beugró a nyitófilmre.
 
Az online jegyárusítás új platformon, a tiff.eventbook.ro oldalon zajlik, kivéve a 35 film megnézésre feljogosító, 350 lejbe kerülő TIFF Cardé és a 700 lejért mindenhova belépést biztosító Gold Cardé, ezeket a TIFF honlapján lehet igényelni. Az előbbiből mindig csak 30-at nyomnak, és a zömét mindig ugyanaz a 26-27 személy veszi meg, árulta el Hordilă. 
 
Megkérdeztük, miért nincsenek már az 5 és 8 jegyes bérletek, és kiderült, hogy azért, mert már nincs igazán igény rá. A jegyárak így is alacsonyabbak, mint a plázamozikban, és a nézők már nem vesznek előre jegyeket, csak amikor látják az egész fesztiválprogramot. Amit most már mi is nagyon várunk.
Hirdetés