Fanny Ardant és rengeteg magyar az idei TIFF-en

Ifjú titánok vállán hozza vissza a klasszikusokat és a letűnt idők mozijait az idén 17. TIFF május 25. és június 3. között. A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál magja a 12 versenyfilm, amely rendezőjének első, legfeljebb második nagyjátékfilmje lehet. Idén két hazai film is indul a díjakért, és mindkettő angol címen szerzett hírnevet: Adina Pintilie Touch Me Not provokatív debütfilmje azután nyert Arany Medvét Berlinben, hogy már beválogatták a TIFF versenyfilmjei közé, Andrei Crețulescu melodrámája, a Charleston pedig Locarnóban debütált.

 

A versenyszekcióban tűnnek fel (vagy le) az ifjú filmes titánok, akik közül a 2018-ban Oscarral is díjazott Sebasitan Lelio chilei filmrendező számít a fesztivál leghíresebb felfedezettjének: 2007-ben ő nyerte el a TIFF Trófeát La sagrada familia című filmjével – emlékezett vissza a mai sajtótájékoztatón Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Idén sem marad ki a menüből, Disobedience című legújabbját nagyon melegen ajánlják a tiffesek.

 

 

 

pár éve nekik hozta létre a Szolgálatos gyanúsítottak szekciót, ahol a TIFF-en megszeretett rendezők későbbi filmjeit is vetítik. Idén a nyitófilm, a Foxtrot is ilyen lesz, a Libanonnal már befutott Samuel Maoz hazájában hatóságilag bojkottált filmjét látjuk majd először a főtéri óriáskivetítőn. A rendezőt a megnyitóra elkíséri a főszereplőt alakító izraeli filmsztár, Lior Ashkenazi és a stáb több tagja. 

 

Vagyis kivételesen nem közönségfilmet vetítenek a koranyári estén, hanem olyan családi drámát, amelyet Izrael idén letiltott az Oscar-jelölésről, mert a központjában ugyan családi sztori áll, de Izraelben játszódik, amely korántsem a legkonfliktusmentesebb ország, és ezek a politikai, etnikai, katonai konfliktusok nagyon is jelen vannak az izraeli átlagpolgár életében.

 

A Magyar Film Napja és a Román Filmnapok is olyan szekciója a fesztiválnak, ahol a két ország filmtermésének legújabb darabjait mutatja be, és a 49 rövidfilmet is a legfrissebbek közül szokták válogatni. A legújabb és legprovokatívabb filmek mellett az is gyorsan évtizedes hagyománnyá vált a TIFF-en, hogy a klasszikus európai filmgyártás klasszikus sztárjait, díváit Kolozsvárra csábítsa és díjazza.

 

aki több mint száz filmben szerepelt, és kettőt már rendezett is. Életműdíját a zárógálán adják át, addig több filmben is megnézhetjük, például a legújabb, 2017-es szerepében is: a Lola Paterben a fiával kibékülni készülő, transznemű anyát alakít. A beharangozó szerint a rendezőnek saját édesanyja javasolta, hogy csakis Fanny Ardant alakítsa a szereplőt annak alapján, ahogy Truffaut utolsó filmjében, a Vivement Dimanche-ban látta a nyolcvanas években. 

 

 

 

Ez utóbbit szintén vetítik a TIFF-en, ahogy Ardant két saját rendezését is, a 2009-es Hamu és vért, amelyet 90 százalékban Romániában forgatott sok hazai színésszel, illetve a 2016-os Le divan de Stalint, amelyben az idős Sztálint Ardant jelenlegi élettársa, Gérard Depardieu alakítja, sőt a beharangozó szerint brillírozik benne. Tudor Giurgiu nagyon örülne, ha Depardieu is Kolozsvárra látogatna, de ez még egyáltalán nem biztos, osztotta meg a fesztiváligazgató kétségeit és reményeit az újságírókkal.

 

Ugyancsak francia sztár és kultfilm fogja zárni a fesztivált: Luc Besson 1988-as remeke, A nagy kékség. Főszereplője, az alakításért César-díjat kapott Jean-Marc Barr is közönség elé áll, de nem csak miatta lesz érdemes újranézni a filmet, hanem mert Mihai Chirilov fesztiváligazgató szerint lenyűgöző élmény lesz a rengeteg látványos, vízalatti felvétel a főtéri óriáskivetítőn.

 

A TIFF a hazai filmgyártás sztárjait is szokta díjazni, idén Széles Anna és Dan Nuțu színészek kapnak életműdíjat. Az 1989-es emigrálásáig a kolozsvári színházban játszó Széles Annát a TIFF-en Liviu Ciulei 1965-ös, Cannes-ban is díjazott Akasztottak erdejében láthatjuk, illetve a ’60-as években Kolozsváron forgatott Gaudeamus igiturban.

 

Szintén a kolozsvári magyar színház színésze Imre Éva, aki most a TIFF tízes színészválogatottjában tűnik fel. A Tízen a filmért kezdeményezéssel a fesztivál évek óta ajánlja a filmesek figyelmébe a színházban kiváló teljesítményt nyújtó színészeket, színésznőket, akik eddig még nem jutottak filmszerephez.

 

 

 

A Magyar Film Napja szekció és meghívottjai mellett idén a 3×3 szekció három rendezője közül is kettő magyar: Szabó István és Mészáros Márta három-három alkotását láthatjuk majd a fesztivál tíz napja során. Mészáros Márta maga is jelen lesz a fesztiválon. Szabó Istvánt betegsége akadályozza meg, hogy Kolozsvárra látogasson, sajnálkozott Tudor Giurgiu.

 

Az ifjú tehetségek és az évtizedek óta sikeres filmesek alkotásai közé a TIFF szép lassan olyan széles kínálatot épített fel, hogy azt 

 

Ez idén összesen 227 filmet jelent, amelyek közül 49 rövidfilm. Idén mindezt tetézte a politikai korrektséget feszegető, külön tematikus szekcióval úgy, hogy persze maradnak a már hagyományos szekciók is: az Árnyakban jókat lehet rettegni, a Shadow Shortsban is patakokban folyik a vér, a Határok nélkült az nézze, aki nyitott bármire, a Supernovában a más fesztiválokon frissen díjazottakat lehet megnézni, ha valaki biztosra akar menni. Természetesen idén is lesz HBO-nap, és minden eddiginél sűrűbb a dokumentumszekció.

 

A Supernova idei egyik húzóneve a román sztároperatőr, Oleg Mutu, ő filmezte a hamarosan Cannes-ban debütáló Donbaszt, az ukrán Szergej Loznica filmjét, amely Cannes után egy héttel látható már Kolozsváron is.

 

Az országokra fókuszáló két szekció közül az egyik idén a fiatal bolgár filmtermést mutatja meg, amely a román újhullám lecsengése után sorra nyeri a nyugat-európai fesztiválokat, a másik pedig, az Emlékek a Szovjetunióból nosztalgiaszekciónak ígérkezik. Itt nyolc olyan szovjet kasszasikert mutatnak meg, amelyek egyrészt kedves emlékei a szüleink generációjának, másrészt egy letűnt ország és korszak egzotikus termékeiként lehetnek érdekesek a mai fiatalok számára – reménykedik a fesztiváligazgató.

 

bár a zeneieket korábban már igen. Idén debütál a TIFF-en a koszovói filmgyártás, egy igencsak elszállt prágai filmfesztivál és az ennek kolozsvári helyszínt biztosító H33 nevű – mi is? talán leginkább – udvar. Ez Kolozsvár legújabb és leghipszterebb találkapontja, jellemezte Mihai Chirilov, ahol a Shockproof Film Festival performansz-vetítései zajlanak majd. 

 

Aki tutira meg akar lepődni, az ide jöjjön, a vetítéseket ugyanis a prágai fesztiválosok élőben kommentálják és mindenfélét művelnek a performanszok során, amit mozikban nem szokás. Az egyik filmet például VHS-kazettáról fogják vetíteni, az alkalomra pedig kukákat kértek a prágaiak, de Chirilov ennél többet nem akart elárulni a meglepetésekből. Amelyekre persze a nézők is szabadon reagálhatnak, sőt kifejezetten bátorítják a választ a szokatlan intervenciókra.

 

 

 

Ha már helyszínek: idén kiesik (hálistennek, mert évtizedek óta büdös) a Tisztek Háza, és a Művész Mozi felújítása sem fejeződött be. A szokásos mozik mellett a TIFF idén betelepszik az Urania volt moziba, ahol zenés filmek, koncertek, bulik lesznek majd. Alkalmi helyszínné válik a Bricks étterem is, ahol nemzetközi séfek főznek majd azoknak, akik a normál jegyár többszörösét hajlandók kifizetni a Film Food szekció gasztrofilmjeiért és a vetítéseket követő vacsorákért.

 

Már nem egzotikum a virtuális valóság, idén másodjára lepik el a VR-szemüvegek a fesztivált az infiniTIFF workshopon és bemutatókon. Végtelenített mozi, YouTube-videók és száz lejért félnapos konferencia a történetmesélés új technológiáiról és üzleti modelljeiről – a fesztivál high-tech része idén a Central áruház hátsó traktusában lévő ClujHub közösségi irodáiban lel otthonra.

 

idén nem egy, hanem két centenáriumot is ünnepel. Az egyik természetesen az egyesülés centenáriuma, amire a TIFF szándékosan nem melldöngetve vagy dogmatikusan történelmi filmekkel készült, hanem a múlt rendszerben készült, de itthon vagy külföldön valódi közönségsikert aratott filmeket vetít.

 

Románia mellett száz éve született a legjelentősebb svéd filmrendező, Ingmar Bergman, akit a fesztivál nemcsak digitálisan felújított filmjeivel ünnepel, hanem egyik mesterművéből, a Persona című filmből inspirálódott a TIFF idei szpotja is. Két hazai sztárral, Maia Morgensternnel és Oana Pelleával, és persze hazai csavarral a végén:

 

 

de ez csak inflációs drágulás, mondta el Cristian Hordilă fesztiválmenedzser. Azaz 14 lejért lehet bejutni egy filmre, a 8 lejes kedvezményes jegyek idén már 10 lejbe kerülnek. Az élőzenés vetítések 20, a koncertek 30 lejbe kerülnek, akárcsak a beugró a nyitófilmre.

 

Az online jegyárusítás új platformon, a tiff.eventbook.ro oldalon zajlik, kivéve a 35 film megnézésre feljogosító, 350 lejbe kerülő TIFF Cardé és a 700 lejért mindenhova belépést biztosító Gold Cardé, ezeket a TIFF honlapján lehet igényelni. Az előbbiből mindig csak 30-at nyomnak, és a zömét mindig ugyanaz a 26-27 személy veszi meg, árulta el Hordilă. 

 

Megkérdeztük, miért nincsenek már az 5 és 8 jegyes bérletek, és kiderült, hogy azért, mert már nincs igazán igény rá. A jegyárak így is alacsonyabbak, mint a plázamozikban, és a nézők már nem vesznek előre jegyeket, csak amikor látják az egész fesztiválprogramot. Amit most már mi is nagyon várunk.