Az Origo az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére hivatkozva csütörtökön azt írta, törvénytelenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Emiatt valószínűleg eggyel kevesebb fideszes mandátumot osztottak ki – olvasható a cikkben.

Felidézték: a Fidesz az Ab-hoz fordult, mert több ezer levélszavazatot érvénytelenítettek arra hivatkozva, hogy nem szabályos borítékban küldték el. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szavazatszámlálói a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése alapján

minden „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget.

Kiemelték: a választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja, hogy milyen okokból lehet érvénytelennek tekinteni egy levélszavazatot, ezek között pedig nem szerepel az, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot.

Úgy folytatták: az NVI-nek regisztrálnia kell minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. A „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”. A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről  jegyzőkönyvet is felvetettek.

Az Origo azt írta: az „ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott” NVB elutasította a kifogást, a döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, változik-e a listás mandátumok elosztása. Jelezték: az NVI válaszából kitűnik, hogy több mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek,

ha ezek közül 506-ot a Fidesz kapott volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.

A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket.

Felhívták a figyelmet arra: most az Ab döntött a kérdésről, és határozatában megállapította, nincs olyan jogszabályi rendelkezés a választási eljárásról szóló törvényben, amely előírná a kiküldött válaszboríték vagy a biztonsági csík kötelező alkalmazását, vagy úgy rendelkezne, hogy ezek hiányában érvénytelen a szavazat. Nem szerepel a törvényben olyan jogi korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése annak eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, és amelynek révén a más borítékban küldött szavazatokat arra hivatkozva nyilvánította érvénytelenné, hogy az ilyen borítéknál a sérülés hiánya nem állapítható meg – idézték az indoklást a portálon.

A cikkben tudatták azt is, hogy az alkotmánybíróság megállapította: „felveti az alaptörvény-ellenesség kételyét”, hogy a Kúria megkísérelte a választási eljárásról szóló törvényt kiegészíteni azzal, hogy a törvényben nevesített nem lezárt boríték fogalmába beletartozónak tekinti mind a sérült, mind a sima borítékot.

Ugyanakkor – közölték – az Ab értékelése szerint ebben az ügyben a testület nem illetékes, mert nem „ténybíróság”.

Annak ellenére, hogy a Kúria tévesen döntött, az Alaptörvény értelmében a döntést nem lehet felülvizsgálni, így a Fidesznek eggyel kevesebb, a Jobbiknak eggyel több mandátuma lesz annál, mint amennyi a választási eredményből következne.

Az NVI-hez 267 233 szavazási irat érkezett vissza, ebből érvényes 225 471 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 84 százaléka. A szavazási iratokban 446 érvénytelen szavazólap volt, így az érvényes levélszavazatok száma 225 025.

A NVI nyilvántartása szerint 378 449 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén.