Voks populi
béel
2018. május 4. péntek, 08:01
Az Origo szerint az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Nemzeti Választási Iroda és a Kúria is tévedett, amikor a borítékok jellege vagy állapota alapján érvénytelenített voksokat.

Az Origo az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére hivatkozva csütörtökön azt írta, törvénytelenül érvénytelenített több mint négyezer határon túli levélszavazatot a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria, arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Emiatt valószínűleg eggyel kevesebb fideszes mandátumot osztottak ki – olvasható a cikkben.

Felidézték: a Fidesz az Ab-hoz fordult, mert több ezer levélszavazatot érvénytelenítettek arra hivatkozva, hogy nem szabályos borítékban küldték el. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szavazatszámlálói a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntése alapján

minden „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatot érvénytelennek minősítettek, pedig erre a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget.

Kiemelték: a választási eljárási törvény egyértelműen felsorolja, hogy milyen okokból lehet érvénytelennek tekinteni egy levélszavazatot, ezek között pedig nem szerepel az, hogy nem az NVI által kiküldött borítékban küldték vissza a szavazatot.

Úgy folytatták: az NVI-nek regisztrálnia kell minden érvénytelennek nyilvánított szavazatot, az érvénytelenségi ok megnevezésével együtt. A „hagyományos” postai borítékban feladott szavazatokat hivatalosan azért nyilvánították érvénytelennek, mert „nem volt lezárva a boríték”. A Fidesz által delegált megfigyelők észlelték ezt a visszásságot, a helyszínen tiltakoztak az érvénytelenítés ellen, erről  jegyzőkönyvet is felvetettek.

Az Origo azt írta: az „ellenzéki delegáltakkal felduzzasztott” NVB elutasította a kifogást, a döntés ellen a Fidesz a Kúriához fordult. A Kúria tájékoztatást kért az NVI-től, hogy amennyiben érvényessé nyilvánítja a szavazatokat, változik-e a listás mandátumok elosztása. Jelezték: az NVI válaszából kitűnik, hogy több mint 4000 szavazatot nyilvánítottak ebből az okból érvénytelennek,

ha ezek közül 506-ot a Fidesz kapott volna, akkor a Jobbik eggyel kevesebb, a Fidesz pedig eggyel több mandátumot szerzett volna az országos listáról.

A Kúria ezek után, az NVI tájékoztatásával ellentétben azt mondta ki, hogy nem lehet utólag megállapítani, hány szavazatról volt szó, nem lehet rekonstruálni az eseményeket.

Felhívták a figyelmet arra: most az Ab döntött a kérdésről, és határozatában megállapította, nincs olyan jogszabályi rendelkezés a választási eljárásról szóló törvényben, amely előírná a kiküldött válaszboríték vagy a biztonsági csík kötelező alkalmazását, vagy úgy rendelkezne, hogy ezek hiányában érvénytelen a szavazat. Nem szerepel a törvényben olyan jogi korlátozás, mint amilyet a Kúria végzése annak eljárási alapelveiből értelmezés útján kiolvasott, és amelynek révén a más borítékban küldött szavazatokat arra hivatkozva nyilvánította érvénytelenné, hogy az ilyen borítéknál a sérülés hiánya nem állapítható meg – idézték az indoklást a portálon.

A cikkben tudatták azt is, hogy az alkotmánybíróság megállapította: „felveti az alaptörvény-ellenesség kételyét”, hogy a Kúria megkísérelte a választási eljárásról szóló törvényt kiegészíteni azzal, hogy a törvényben nevesített nem lezárt boríték fogalmába beletartozónak tekinti mind a sérült, mind a sima borítékot.

Ugyanakkor – közölték – az Ab értékelése szerint ebben az ügyben a testület nem illetékes, mert nem „ténybíróság”.

Annak ellenére, hogy a Kúria tévesen döntött, az Alaptörvény értelmében a döntést nem lehet felülvizsgálni, így a Fidesznek eggyel kevesebb, a Jobbiknak eggyel több mandátuma lesz annál, mint amennyi a választási eredményből következne.

Az NVI-hez 267 233 szavazási irat érkezett vissza, ebből érvényes 225 471 volt, ami a beérkezett szavazási iratok 84 százaléka. A szavazási iratokban 446 érvénytelen szavazólap volt, így az érvényes levélszavazatok száma 225 025.

A NVI nyilvántartása szerint 378 449 választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékén.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26464
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.
És mennyi a képen látható… izének az előállítási költsége?
A jelek szerint nem matematikusi képességei miatt szerepeltetik a szíriai csapatban.
A két rabló százezer lejt vitt el.
Hallgatólagosan elfogadta, hogy ne legyen büntethető, ha valaki nem saját, hanem más hasznára követ el korrupciós bűncselekményt.