kussol-jog
Szerző: Dan Alexe
2018. április 26. csütörtök, 11:57
A szokásos logikátlan (és helyenként rosszindulatú) észosztás: mit panaszkodnak a romániai magyarok, amikor Európa mintaállamai is tojnak a kisebbségi jogokra.

Románián kívül csak Macedónia rendelkezik ennyire kedvező kisebbségi politikával. (Spanyolország nem számít, mert fél-föderális rendszerű).

Romániához képest a belgiumi Flandriában élő franciaajkúak nem rendelkeznek saját nyelvükön oktató iskolákkal és nem szabad a saját nyelvüket használniuk a közigazgatásban. A flandriai bíróságokon egyszerűen tilos franciául beszélni. Kötelező bírósági tolmácsot alkalmazni még akkor is, ha mindenki érti a franciát.

Vagy: a litvániai lengyelek nem írathatják be a hivatalos dokumentumokba, például az útlevelükbe a nevüket olyan lengyel betűkkel, mint „ł” sau „ę”, mert ezek nem léteznek a litván ábécében.

Ez olyan, mintha Romániában nevezett Tőkés Lászlónak nem lenne joga az „ő”, „é” és „á” betűk használatára

és kötelezően Tiocheş Laslo-t írnának a személyi igazolványába…

Tehát a kisebbségi jogok tekintetében nem mindig ott van demokrácia, ahol arra számítani lehetne. Ennek megfelelően Románia, Bulgária, Macedónia, Európa szélén fekvő szegény országok szisztematikusan bevonták főbb kisebbségeiket a kormányzásba, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültségeket. Ugyanakkor Macedónia az egyetlen állam, ahol a romák (cigányok) és az arománok hivatalos nyelvként használhatják nyelvüket a közigazgatásban és az oktatásban ott, ahol a lakosság több mint 20 százalékát teszik ki.

Ezzel szemben Görögország vagy Belgium el sem ismerik a kisebbségek létezését. Belgium és Görögország nem írta alá az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. És talán meglepő tény, de

az Európai Unió 28 tagországából csak 15 ratifikálta a Chartát.

Egyesek, mint például a balti országok vagy Belgium még csak nem is írták alá, az Európa Tanács pedig nemrég még eljárást is indított Belgiummal szemben, ahol a főbb európai intézmények találhatók, de a flandriai franciaajkú kisebbség jogi és közigazgatási gondokba ütközik a francia nyelv használatát illetően.

Moldova szomszédai ratifikálták a Chartát: Ukrajna és Románia. Franciaország aláírta, de nem ratifikálta. Belgiumon kívül az Európai Unió további hét tagországa tagadta meg a Charta aláírását: Írországról, Portugáliáról, Bulgáriáról, a balti országokról és Görögországról van szó. Görögország külön esetet képez, tekintettel arra, hogy még a nemzeti kisebbségek létezését sem ismeri el.

De a Charta ratifikálása nem jelenti automatikusan azt, hogy a kérdéses ország kész alkalmazni a rendelkezéseit. Nincs kényszerítő eszköz a Charta be nem tartása esetén.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26377
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?