Mélyszegénység Pataréten
Mélyállam, mélyszegénység
szabot
2018. április 24. kedd, 15:33
Az Eurostat mérte meg a nélkülözést, és viszonyította az összlakosság számához.
Az Európai Unió lakosságának 6,7%-a (33 millió személy) súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly – mutat rá keddi jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Romániában a lakosság 19,4%-a élt 2017-ben alapvető anyagi javaktól súlyosan megfosztottan. 
 
Ennél csak Bulgáriában (30%) és Görögországban (21,1%) volt nagyobb az anyagi deprivációban élők aránya, a negyedik helyet Magyarország foglalja el, 14,5%-os aránnyal.
 
A lista másik végén Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia található, ahol a lakosság kevesebb mint 3 százalékát érintette az anyagi depriváció 2017-ben.
 
 
Az Unió statisztikai hivatala szerint azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akikre az alábbi állítások közül legalább négy igaz: 
  • nem tudják időben kifizetni a számláikat, 
  • nincs pénzük megfelelő fűtésre, 
  • képtelenek váratlan kiadásokat fedezni, 
  • nem tudnak rendszeresen húst vásárolni, 
  • nem tudnak egy hétre nyaralni menni, 
  • nem tudnak televíziót, mosógépet, telefont, autót vásárolni.
A jelentés szerint a vizsgált országok nagy részében 2016-hoz képest tavaly csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. A legnagyobb mértékű mérséklődést Romániában (a 2016-ban regisztrált 23,8%-ról 19,4%-ra), Olaszországban (12,1%-ról 9,2%-ra), Horvátországban (12,5%-ról 10,3%-ra), Bulgáriában (31,9%-ról 30%-ra) és Cipruson 13,6%-ról 11,7%-ra) észlelték. 
 
Kivételt csak Dánia és Hollandia képez. Dániában a 2016-ban jegyzett 2,6 százalékról tavaly 3,1 százalékra nőtt a súlyos nélkülözésben élők aránya, Hollandiában pedig változatlanul 2,6%-os maradt.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26352
Pár, jelenleg használaton kívüli parkolási táblán a magyar felirat az első, a román pedig csak a második, ezért Dan Tanasă újabb pert indított Ráduly Róbert Kálmán ellen. Ez az idei negyedik.
Ha eltekintünk a politikai érvelés szövevényétől és összehasonlítjuk a fővárosi tüntetést más hasonlókkal, kínálkozik pár magyarázat. Horațiu Pepine írása.
Egy normális országban nem feltétlenül elegáns tahó módon szidni a kormányt. Romániában viszont, úgy tűnik, épp erre van szükség. Andrei Pleşu szövege.
A marosvásárhelyi zenekar kizárólag magyar nyelvű, saját szerzeményekkel jelentkezik.
Az örmény FC Alaskert ellen aratott ötgólos győzelem a csapat legnagyobb arányú sikere a nemzetközi kupákban.
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
A nép ügyvédjéhez fordulnak.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.