Szatmár kora újkori várának maradványaira bukkantak

Eddig csak sejtették, hogy merre húzódhatott az erődítmény, de a régészek már a vár mindennapi életére vonatkozó leleteket is találtak.
Hirdetés

Szatmárnémeti régi főteréhez közel, a Székesegyház mögött, hosszú évek óta elhagyatottan áll egy beépítetlen terület. Egykoron Nyári Színház működött itt, majd megszűnése után újabb hosszú évek teltek el, mely idő alatt az épületmaradványokat lebontották, illetve szétlopkodták.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 2007-ben igényelte vissza a területet, azóta több ötlet is felmerült a hasznosítására. Mivel stratégiai szempontból kedvező helyen fekszik, az előző városvezetés parkolót szeretett volna itt kialakítani, de ebbe nem egyezett bele az egyházmegye papi szenátusa. Majd egy pályázat révén sikerült pénzt szerezni a Székesegyház környezete rendezésére, és egy vallási/világi rendezvényeknek otthont adó központ felépítésére, így idén februárban a Szatmár Megyei Múzeum régészei hozzáláthattak a terület előzetes régészeti feltárásához.

Ahogy a helyi sajtó is beszámolt, eleinte tizenkilencedik századi polgári házak alapozásai, pince-maradványai kerültek elő, de sejteni lehetett, hogy az újkori vár részletei is felszínre kerülnek.

Szatmár városában a történészek szerint három vár is állhatott:

  • egy Árpád-kori ispánsági központ, melynek helye ismeretlen, csak írásos említésekből tudjuk, hogy létezett;
  • egy Mátyás király által építtetett királyi castellum, mely 1460 körül létezett;
  • és egy 16. század második felében épített végvár, mely egy ötbástyás erődítmény lehetett, és a törökök ellen emelt végvárvonal legkeletibb pontja volt.

Ez utóbbi maradványaira bukkantak rá az idén elkezdődött régészeti feltárások keretében a régészek, akik a szakirodalom és az egykori kataszteri térkép alapján eddig is sejtették, hogy a történelmi városrész alatt megtalálhatóak a várromok, de a beépítettség nem tette mindeddig lehetővé a kutatásokat, tudtuk meg  Szőcs Péter régésztől, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatójától.

Hirdetés

A volt Nyári Színház helyén zajló előzetes régészeti feltárás során a kora újkori vár egyik bástyájának alapozását tárták fel, de olyan leleteket is találtak, melyek a vár mindennapi életére világítanak rá, például kályhacsempék, edények, használati tárgyak törmelékét. A leletek szerint az ágyúzás kivédésére szolgáló erődítmény fából készült cölöpökből, fonott vesszőből és döngölt földből készült, mint ahogyan a korabeli alföldi várak többsége. 

Szőcs Péter korábbi tanulmánya szerint a vár fennállásáig, a 18. század első évtizedéig, többnyire királyi, de közben hosszabb-rövidebb időszakokban erdélyi fennhatóság alatt állt. Stratégiai fontosságát a törökök előrehatolása és Magyarország ebből közvetkező három részre szakadása adta. Amint ezek az okok megszűntek, Szatmár jelentősége is elveszett, és a legtöbb végvárhoz hasonlóan, de a jelentősebbekkel – például az aradi, a váradi vagy a gyulafehérvári várakkal – ellentétben, lebontották. Helye a 18. század során beépült, létére mára már semmilyen földfelszíni jelenség nem utalt.

A címlapfotó a Satmareanul.net portálról származik, mely további felvételeket is közöl. 

Hirdetés