Fotó: Varga György/MTI
oltalom
pazs
2018. április 19. csütörtök, 17:49
Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Unió luxembourgi központú statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számadatok mintegy

25 százalékos csökkenést mutatnak

a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen mintegy 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében – írja az MTI.

Ha megnézzük az Eurostat beszámolójában szereplő táblázatokat, kiderül belőle, hogy mind abszolút számokban, mint lakosságarányosan

Németország messze a legtöbb menekültet fogadta be tavaly:

325 370 embert, ami az összes menedékkérő 60 százaléka. A sorban következő Franciaország már „csak” 40 575 kérelmezőnek adott menekült- vagy oltalmazotti státust, majd Olaszország, Ausztria és Svédország következik, 30 ezer feletti menedékkérővel. Lakosságarányosan a legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Svédország fogadta be.

Talán meglepő, de

a közép- és kelet-európai régióban, arányait tekintve, Magyarország fogadta be a legtöbb menekültet:

a magyar hatóságok 1290 menedékkérelmet bíráltak el pozitívan. Összehasonlításképpen: ez a szám a jóval nagyobb Lengyelországban 560, Horvátországban 170, Szlovéniában 150, Csehországban 145, Szlovákiában pedig 60.

Románia számszerűen nem sokkal több menekültet fogadott be, mint Magyarország – 1330 főt –, viszont a népessége és területe mintegy kétszer akkora, mint nyugati szomszédjáé.

A beszámoló szerint

a legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt.

A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki. A szíriaiakat legnagyobb számban az afgán (19 százalék), az iraki (12 százalék), majd az eritreai (5 százalék) végül az iráni, a szomáliai és a nigeri menekültek követték az unió országaiban.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26296
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.