Vasúttalan utakon
béel
2018. április 18. szerda, 07:57
A jelenlegi vonatok ugyanis enyhén szólva sem szolgálják ki az igényeket.

A Székelyföld-Budapest vasúti kapcsolat fejlesztésére kéri Orbán Viktor miniszterelnököt és Dávid Ilonát, a MÁV Zrt. elnökét a székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatának elnöke.

Tamás Sándor, Borboly Csaba és Péter Ferenc kedden írta alá azt a közös felkérést, amellyel a megszólított budapesti vezetőkhöz fordult.  Amint azt közölték, a vasúti közlekedésben 2017 decemberétől érvénybe lépett változások kedvezőtlenül érintik a székelyföldi utazóközönséget.

Közleményükben jelzik: a problémákat a lakosság jelezte, leggyakoribbként a vonatok zsúfoltságát, ugyanis az utazókocsik száma háromra csökkent. A tavaly december-január során több esetben előfordult, hogy legalább egy-két napos elővétellel lehetett helyet váltani a Corona nemzetközi intercity járatra. A jelenlegi vonat-összeállítás: naponta két ülőkocsi és egy fekvőhelyes kocsi.

Továbbá a Corona járaton hiányzik a hálókocsi és az étkező. Ugyancsak karcsúsították a nappal közlekedő Hargita járatot az étkezőkocsi leállítása révén.

A kihasználtság már januárban bőven meghaladta a négy kocsit, rengetegen állnak éjszaka, mert nincs helyük.

Az Erdélyen belül utazók csak az ülőhelyes kocsikat vehetik igénybe, esetükben egy plusz ülőhelyes kocsi oldhatná meg ezt a problémát, fogalmazzák meg felkérő levelükben a székelyföldi elöljárók. Meglátásuk szerint a május 18. és szeptember 28. között tervezett hálókocsi-közlekedés nem elegendő az igények kiszolgálására, ugyanakkor ez a bővítés nem veszi figyelembe a nemzeti és keresztény ünnepek alkalmával növekvő utasszámokat, és figyelmen kívül hagyja a székelyföldi egyetemi hallgatók utazási igényeit.

„A Corona és a Hargita vasútvonalak élő kapcsolatot teremtenek Sepsiszentgyörgy–Budapest, Csíkszereda–Budapest és Marosvásárhely–Budapest között. Kihasználtságuk az elmúlt években jelentős volt,

kényelmes, biztonságos és kiszámítható közlekedési lehetőséget biztosítottak a diákoknak, egyetemistának, üzletembereknek és az utazó közönségnek.

Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsa elnökével, Péter Ferenccel, Maros Megye Tanácsa elnökével közösen, kérjük a magyar kormányt és a magyar állami vasutat, hogy bírálják felül a megvonásokra vonatkozó döntést” –fogalmazott Borboly Csaba.

„Látjuk, hogy jelenleg a Corona járat nem tudja kiszolgálni az utazóközönséget, sokszor már Sepsiszentgyörgyön nem lehet ülőhelyet találni.

Szükség van további utazófülkékre és szükség van a hálókocsi-szolgáltatásra, biztosítani kell az utazás megfelelő kényelmét.

A román infrastruktúra lassú fejlődése miatt most 14 órát kell vonatozni azon a szakaszon, amely a század elején csak 12 órát vett igénybe, de reméljük, ez csak megoldódik. Az kell legyen a célunk, hogy itthon is népszerűbb legyen a kényelmes vonatút, mint az olcsóbb, de kényelmetlenebb buszozás, ezt pedig a szolgáltatások fejlesztésével, nem a megszüntetésével érhető el” – nyilatkozta Tamás Sándor.

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke is támogatja a kezdeményezést.

„Székelyföld és Maros megye számára nagyon fontos, hogy közvetlen összeköttetés legyen Budapest és az itteni települések között, hogy minél könnyebben és gyorsabban el lehessen jutni egyik országból a másikba. Maros megyében idén nyártól újraindul a Budapest és Marosvásárhely közötti repülőjárat, és ez nagyban megkönnyíti a közlekedést, de ettől függetlenül fontos számunkra, hogy legyen közvetlen vonatjárat is Budapest és Marosvásárhely, illetve a Maros megyei települések között, hiszen

a helyi közösségnek igénye van erre, és sokan előnyben részesítik a vonattal való közlekedést más utazási formákkal szemben.

Ahhoz azonban, hogy ez a szolgáltatás továbbra is vonzó maradjon, biztosítani kell az utasok számára a kényelmet és az eddigi szolgáltatásokat. Ha az utazási körülmények romlanak, akkor ésszerű következmény, hogy csökkenni fog az utasok száma. Azért fordulunk most közös levéllel a magyar kormányhoz, hogy ezt megelőzzük. Ennek a közvetlen összeköttetésnek a fenntartása nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem nemzeti érdek is” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

A székelyföldi elöljárók felajánlják együttműködésüket a Budapest–Székelyföld vasúti kapcsolat fejlesztésére, és felkérik a MÁV Zrt.-t a lakosság által jelzett gondok mielőbbi orvoslására. Az utazóközönség igényének megerősítésére támogató aláírásokat gyűjtenek a lakosság körében.

Két napon belül minden székelyföldi önkormányzatnál elérhetőek lesznek a támogatási ívek, felkérik a lakosságot, közösségi vezetőket, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26266
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.