Bérkeringés
Szerző: Adrian Vasilescu
2018. április 17. kedd, 15:20
Meg lehet nyugodni. Annyira nem veszélyes a helyzet. Persze azért az ember nem örül, ha ürül a zsebe, és nem azért, mert elköltötte a pénzét.

Ha egy véleményvezér – aki gyakran szerepel tévés vitaműsorokban – azt állítja, hogy a Nemzeti Bank (BNR) inflációt „gyárt”, ez nem jelenti azt, hogy igazat is mond. Különben is csak beszél, érvelés nélkül. Ha ugyanezen ügy kapcsán egy tisztségviselő megharagudott, mert a BNR nem vállalja a felelősséget az inflációért, amely szintén egy érvekkel alá nem támasztott kijelentés, akkor az infláció kialakulásának összetett mechanizmusai közül egy sem indokolja haragját. Ha a közéletben vita zajlik és az egyik tábor azt állítja, hogy a bérek februárban nem nőttek, a másik pedig azt, hogy az infláció felzabálta a bérnövekedést, a statisztikai adatok mindkét tábor állításait megcáfolják.

Februárban csak 0,3 százalékos volt az infláció.

A legtöbb ár, a kenyérét, a tejét, a húsét és sok más alapélelmiszerekét beleértve, nem hozta izgalomba a fogyasztókat. A 12 hónapra vonatkozó magas, 4,7 százalékos februári érték csak néhány hatósági ár 2017 októberétől érvényes megnövekedésének a hatása.

Mindenekelőtt az üzemanyagok öntöttek olajat a tűzre. Miután két szakaszban, szeptember 15-én és október 1-én újra bevezették a 2017. január 1-én megszüntetett jövedéki adót, az üzemanyagok ára meredeken emelkedni kezdett: 2,19 százalékkal szeptemberben, 3,47 százalékkal októberben, 2,78 százalékkal novemberben, 1,02 százalékkal decemberben és 2,42 százalékkal 2018 januárjában. 2017 októberében elkezdődött egyes földgázzal, elektromos energiával és hőenergiával kapcsolatos hatósági árak láncnövekedése. Mind jóval az átlagos infláció fölött. Ami elkerülhetetlenül hatást gyakorol az általános árakra, amit egész 2018-ban megérzünk majd.

Azok számára, akik azt hiszik, hogy az inflációt a BNR „gyártja”,

más szóval, hogy a BNR felelős a fogyasztási árak növekedéséért, újra előveszek egy, az infláció kialakulására jellemző példát. 2010 januárjában, amikor Románia belépett a recesszió második évébe, a magas, 1,68 százalékos havi infláció nem a monetáris politika gyengeségéről szólt. A cigaretták, a szesz és az üzemanyagok jövedéki adója fújta fel az inflációs rátát. 2010 júliusában pedig, amikor a havi ráta rendkívül magas, 2,58 százalékos értékre ugrott, ennek oka nem egyéb volt, mint az áfa 5 százalékpontos megemelése. Az egész évre szóló ráta akkor 4,38-ról 7,14 százalékra ugrott. Tizenkét hónapig érezhető volt ennek a növekedésnek a hatása (bázishatás).

A fenti példából is kitűnik, hogy

az inflációnak Romániában – 2010 óta – már nem monetáris okai vannak.

De a monetáris politika óvatos maradt. Ennek az óvatosságnak a bizonyítéka – akkor és most is – a bankrendszeren belüli likviditás megfelelő kezelése. Hiszen az inflációval folytatott csatájában a BNR sohasem támaszkodott, és most sem támaszkodik egyetlen kártyára. A Központi Bank további néhány kártyával ellensúlyozta a 2018-ban növekvő monetáris politikai kamatot, többek között a bankrendszeren belüli likviditás megfelelő kezelésével.

Ha azonban a több ezer, nyilván csillapított ár közül csak néhány kelti az inflációgerjesztő idegesség benyomását és rontja le a – természetesen súlyozott – általános átlagot, akkor már nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett inflációról? Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által április 11-én közzétett statisztikai adatok

fényt derítenek az alig 0,1 százalékos, névleges nettó béremelkedésre.

Ennek a 2018-as év januárjához való viszonyítás az oka, amikor folytatódott a keresetet megdobó jutalmak, természetben és pénzben adott segélyek biztosítása. Februárban az infláció is csökkenő tendenciát mutatott, alig 0,3 százalékos volt, így nem haraphatott ki a bérnövekedésből.

2016 decembere volt az utolsó negatív éves rátájú hónap: akkor ez mínusz 0,5 százalék volt. Alig egy hónappal később, 2017 januárjától nőni kezdett az éves ráta. És az általunk kívánt mértékig nőtt: szeptemberre 1,8 százalék lett. Vagyis csaknem 2 százalék. A világ összes országában úgy tartják, hogy ezen a 2 százalék körüli szinten optimális az árak mozgása. De ha az infláció 2017 őszétől folytatta a növekedését és októbertől mostanáig tovább növekedett, akkor a Nemzeti Banknak nincs semmilyen oka magára vállalni ezt az inflációs nyomást. A BNR monetáris politikája nem „gyárt” inflációt; csak csillapítja azt.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26256
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.