Fotó: 1923. március 26., a román parlament megszavazza Nagy-Románia alkotmányát
Hergelendi
Szerző: Florian Bichir
2018. április 16. hétfő, 10:18
A központi román sajtóban vannak olyanok, akik időnként úgy érzik, fölöttébb szükséges egy jót uszítani.

Mivel senki sem nagyon tolong, hogy Románia történelméről írjon vagy beszéljen, néha-néha megteszem én. Kötelességemnek érzem, mert „azok,

akik nem emlékeznek a múltra, arra vannak kárhoztatva, hogy megismételjék azt”,

ahogy azt George Santayana mondta.

Távirati stílusban! 1918 októberének végén Kolozsváron létrejött a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), Marosvásárhelyen pedig létrehozták a Maurer Béla által vezetett Magyar-Székely Nemzeti Demokrata Pártot (valószínűleg az Egyesült Székely Nemzeti és Magyar Demokrata Pártról van szó – a szerk.). Miközben az MNT halogatta a politikai döntést, azt remélve, hogy egy békeszerződés aláírásával megváltoztathatja a helyzetet, az ESZNMDP a hatóságokkal való együttműködést az 1919. novemberi választáson való részvételt választotta.

Nagy-Románia első szabad választásain a magyar párt 8 képviselőházi és 4 szenátusi mandátumot szerzett.

Az ESZNMDP az 1920-as választáson is részt vett, kifejezve óhaját, hogy szerepet vállaljon az ország politikai életében és elítélve honfitársait. A magyar politikusok a trianoni szerződés aláírása után változtattak viselkedésükön. Az ESZNMDP az 1920-ban, Marosvásárhelyen tartott kongresszusán úgy döntött, hogy a romániai magyaroknak fel kellene adniuk tartózkodó álláspontjukat és Románia összes többi lakójával együtt részt kellene venniük a háború utáni nemzet felépítésének folyamatában.

A magyar burzsoázia és földbirtokosság leggazdagabb alakjai 1921-ben, Kolozsváron létrehozták a Magyar Szövetséget (MSZ). Ugyanebben az évben a kis burzsoá csoport az ugyanazon év június 5-én tartott bánffyhunyadi találkozóján létrehozta a Magyar Néppártot, melynek elnöke Ludovic Albert (dr. Albrecht Lajosról van szó – a szerk.) lett. Az MSZ tárgyalásokat kezdett az új csoporttal, majd 1921. július 6-án létrejött a fúzió. Az új Magyar Szövetség báró Jósika Sámuelt választotta meg elnökének. A demokratikus politikai körök és az ESZNMDP 1921. augusztus 21-én egy új párt, a Magyar Néppárt létrehozásáról döntött (a Magyar Néppárt 1922. június 15-én jött létre; forrás itt – a szerk.). Mivel

az MSZ nem ismerte el Erdély egyesülését Romániával, a kormány 1921. október 30-án felszámolta

(a hivatkozott időpontban csak felfüggesztették az MSZ működését, később részt is vett a választáson, a kormány csak 1922 októberében számolta fel végérvényesen – a szerkk.).

Ha túl gyorsan írtam, akkor megismétlem! A Magyar Szövetséget 1921. október 21-én azért szüntette meg a román jogrend, mert NEM ismerte el a Nagy Egyesülést, pontosabban mondva a román jogrendet. A román kormány elutasítása nyomán 1922. augusztus 5-én létrehozták a Magyar Nemzeti Pártot (az MNP-t valójában 1922 februárjában hozták létre; forrás itt – a szerk.). A magyarok az 1926 májusában tartott választáson 14 képviselői és 12 szenátori mandátumot szereztek a két háború közötti időszak legjobb választási eredménye nyomán (a Magyar Nemzeti Párt 1926-ban már nem létezett, ugyanis a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt egyesüléséből az Országos Magyar Párt jött létre 1922. december 28-án – a szerk.). A magyar kisebbség 4 éven keresztül egyetlen panaszt sem juttatott el a Nemzetek Ligájához. Azt is meg kell említeni, hogy a Magyar Nemzeti Párt (valójában az Országos Magyar Párt – a szerk.) választási megállapodásokat kötött Octavian Gogával, Averescu marsallal, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL)…

Ezzel a rövid történelmi áttekintővel arra akartam rámutatni, hogy az egyesek szerint a román demokrácia aranykorának tartott háborúk közötti időszakban is léteztek magyar pártok. Tehát ez csak olyan szélsőségesek számára lehetne újdonság, akik sohasem vettek könyvet a kezükbe. Az más kérdés, hogy Európában mostanában nem divat etnikai kritériumok alapján létrehozott pártokat működtetni. Talán azt is meg kellene vitatni, hogy az RMDSZ kulturális egyesület vagy politikai párt. De ez is más kérdés!

Én csak arra kívántam emlékeztetni, hogy amikor megsértik a román törvényeket, a területi integritást, akkor reagálni kell.

Az első világháború vérrel teli lövészárkaiból éppen csak megszületett fiatal állam, Nagy-Románia 1921-ben hidegvérrel kimetszett egy lehetséges üszköt. Egyszerűen betiltott egy pártot, mert nem tartotta tiszteletben a törvényt! Mit gondolnak, vajon ma is megtehetné?

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26234
Helyben nevelkedett szír vállalkozó megunta, hogy Bukarestből hozassa a pitát.
Az országba egy hét múlva látogat a dél-koreai elnök, egy hónap múlva az amerikai elnök.
Radikálisan más utat kezdene az erdélyi magyar orvosképzésben.
Románia nem tudott megszabadulni a kommunista rendszer sötét árnyaitól. Sabina Fati írása.
Az ezüstpénzek Zilahtól délkeletre kerültek felszínre.
Állítólag ez áll a bukaresti üzletember visszavonulásának hátterében.
Eddig csak sejtették, hogy merre húzódhatott az erődítmény, de a régészek már a vár mindennapi életére vonatkozó leleteket is találtak.
Magyarellenesség ezúttal nem valószínű.
A kényes, nemzetközi téren számos bonyodalommal fenyegető lépésről a kormány már döntött is.
Egyszer már majdnem sikerült, de az alkotmánybíróság a soviniszta ellenzéki hőbörgők javára döntött.
Németország viszont egymagában nagylelkűbb volt, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.
A Bizottság számára a tagországok nem annyira konkrét társadalmaknak látszanak, inkább a nagy transznacionális bizniszek terepének. Horaţiu Pepine írása.
A sepsiszentgyörgyi polgármester fellebbezett a prefektúra által kirótt büntetés ellen.
És velük együtt persze még több amerikai hadi felszerelést.