Nívó!
Jean St'Ay
2018. április 12. csütörtök, 13:18
Az „Emigránsellenes Brigád” tagja volt Ioan-Aurel Pop, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem leköszönő (és nagyon „magyarbarát”) rektora. Meg további 199 személy. Itt a nyilvános lista.

1985 februárjában történt, hogy Aristotel Stamatoiu altábornagy, a Ceaușescu-rezsim Külügyi Hírszerző Központjának (KHK) vezetője parancsba adta az összes alegységnek: frissítsék forrásaik (besúgóik) listáját és küldjék be azokat a 0503-as katonai egységbe (a KHK adattára). A 0225-ös katonai egység, amelynek feladata a román emigráció megfigyelése volt, 1985. május 13-án összeállította azon kollaboránsok listáját, akikkel a megadott dátumon kapcsolatban állt. A lista elkerült a Külügyi Hírszerző Központba, aztán jóval később, a forradalom után a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz (CNSAS), amely nyilvánosságra hozta.

Az úgynevezett „Antiemigrációs Brigád” feladata „a külföldi propagandaközpontok által a Románia Szocialista Köztársaság ellen irányuló ellenséges akciók kivédése” volt. A közzétett listán összesen 200 személy szerepel található (a besúgó neve, születési helye és ideje, szakmája és munkahelye), köztük olyan román nagyágyúké, akik szédületes karriert futottak be 1989 után (is). Nézzük a legeket:

1. Ioan-Aurel Pop (149. sz.), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem leköszönő rektora, a Román Akadémia nemrég megválasztott elnöke. Egyetemi tanár, több európai akadémia tagja, a Románia Csillaga érdemrend (lovagi rang) kitüntetettje, Románia egyik legismertebb nacionalista történésze.

Ja, és rendkívüli magyarbarátságáról is híres: lásd itt, itt, itt, itt meg itt.

2. Cornel Nistorescu (122. sz.), a román sajtó egyik közismert figurája. 1989 előtt a Viața Studențească, a Scânteia tineretului és a Flacăra lapok szerkesztője volt, a forradalom után pedig az Evenimentul zilei (1997–2005) és a Cotidianul (jelenleg is) lapok vezetője.

Az idők során Nistorescu politikai köpönyeget is váltott: az Iliescu- és Năstase-rezsimek heves bírálójából a Szociáldemokrata Párt (PSD) nagy támogatójává vált.

3. Ion Coja (42. sz.), bölcsész, a Bukaresti Egyetem oktatója, szenátor (a Demokratikus Agrárpárt színeiben, 1992–1996), véres szájú román nacionalista, a Vatra Românească szélsőséges román szervezet oszlopos tagja.

Akit a romániai zsidó szervezetek bepereltek, mert nyilvánosan kijelentette: Romániában „nem volt holokauszt”.

4. Abraham Dorel (3. sz.), nagynevű szociológus, az 1990-ben alapított CURS (Románia egyik legjelentősebb közvélemény-kutató intézete) főrészvényese.

A lista hosszú (jó pár magyar név is van rajta, bár nem olyan messzehangzóak, mint a fentiek), itt lehet böngészni.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26197
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.
Kisebbség-kisebbség, nem mindegy, hogy melyik? – gondolhatták az illetékesek.
Aztán jól megfenyegették pénzbírsággal az oktatási tárcát. Most biztos átgondolják.
A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.
Sőt, megújulnak az istenházák Kolozsváron.
A tulajdonos azt ígéri, Erdély legszebb terasza fog működni a majdani szálloda udvarán.
Az önkormányzat nagy erőbedobással, a szállásadók csillagászati árakkal készülnek a Nagy Napra.
Könnyű úgy válaszolni a kérdésre, hogy a kívül rekedt generáció egy ideig túl fiatal, egy idő után meg túl öreg volt. A probléma azért picit összetettebb.
Nem készül el ugyanis egy csomópont. Azonban...
Egy világjáró utcazenész volt az idei Jazz in the Street sztárvendége.
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.